Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1895
29 1887.) Vajda János lirai költészete (Dugonics-Társaság Évkönyve 1893.) — A k. m. természettudományi társulatnak s a Dugonics-Társaságnak rendes tagja. - CSERTCÍ ANTAL, a klasszika filologia tanára. Született Sátoraljaújhelyen (Zemplén vm.), 1856. okt. 27. Mgh. Szegeden, 1886. október 25. Intézetünkben tanított 1884-1886. Dr. CZIRBUSZ GÉZA, a német nyelv és irodalom, a földrajz és történelem tanára. Szül. Kassán, 1853 szept. 7. Intézetünkben tanított 1884—1888. Irodalmi s társadalmi működése: Szegedi tanársága alatt dolgozott a Szegedi Naplóba, Ivrassó-Szörénymegyei Lapokba. — Irodalmi munkássága, publiciatikai, szépirodalmi és tudományos. A Magyar Államnak, az Erdélyi Közművelődésnek évek óta dolgozó társa. — A vidéki lapok közül czikkei megjelentek: a Zala, Veszprém, Veszprémi Közlöny, Veszprémi Ilirlap, Ellenzék, Szatmármegyei Közlöny, Nagy-Károly Vidéke, Délmagyarországi Közlöny, Feliérmegyei Napló, Eperjeser Zeitung rovataiban. — Szépirodalmi dolgozatait e lapokon kívül a Magyar Szemle közölte. — Tárczagyüjteményét »Hegyenvölgyön« czim alatt Nagy-Károlyban adta ki 1896. Tudományos czikkeit a Földrajzi Közlemények (melyeknek 20 éve állandó dolgozótársa), az erdélyi Kárpát-egyesület közlönye, a temesvári Természettudományi Füzetek, Kath. Szemle, a Turisták lapja hozza. Dolgozótársa, ezenkívül az Osztrák-magyar-monarchia jrásban és képben czímű vállalatnak, a Die Völker Oesterreich-Ungarns (Wien— Teschen). féle cyclusnak, a Ltiblia. s Tudománynak. Önálló munkái: A dél magyarországi bolgárok magánrajza (magyarul, németül), Balbi geographiájának újból megírása (eddig 3 kötet, a IV. sajtó alatt). — A Krassóvárak. Temesvárott titkára volt a délmagyarországi term. tud. társaságnak és szerkesztette a a Természettudományi Füzeteket. Elvétve írt a Magyarország és Nagy Világ, Philologiai Közlöny, Vasárnapi IJjság (Hollós G. alatt), Egyetértés, Hazánk-ba. Választott tagja a Szt. István társulat irodalmi s tud. osztályának, választmány tagja az Erdélyi-Kárpát-egyesületnek. t ' FARKAS LASZLO, a természet- és mennyiségtan és bölcsészeitan tanára. Született Kecskeméten, 1841. jan. 4. Mgh. Tatában, 1896. jan. 15. Intézetünkben tanított 1880—1890. 1886—1890-ig a franczia nyelvet is tanitotta. Irodalmi működése: »Az évszakokról« — Nagy-Kanizsa. 1876. — »Növelési elvek, különös tekintettel a fegyelemre« — Nagy-Kanizsai fó'gymn. Értesítőjében, 1870. — »A tárgyak nagysága s távolsága iránti tájékozottság« — u. o. 1872. — »Emberismeret : a nevelés és fegyelmezés alapja« — u. o. 1877. (FEKETE IPOLY, a klasszika filologia tanára. Született Esztergomban, 1858>nov 5. Intézetünkben tanít 1891—1896. Irodalmi működése: »A szülőkés gyermekek közt fennállott jogviszony Attikában«, a váczi főgymn. 1887—88. évi Értesítőjében. — »Frőbel Frigyes évszázados jubileuma«, a Nyitrainegyei Közlöny vezérczikke 1882. évf. — »A nők a classikus hajdankorban s napjainkban«, a »Váczi Hirlap« 1888. évf. — Kisebb közlemények a »Nyitraniegyei Közlöny« és a »Veszprémi Közlöny« hasábjain. FINDA ANTAL, a földrajz és történelem tanára. Született Muzsajon (Sopron vm.), 1868. jan. 14. Intézetünkben tanít 1892—1896.
