Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1893

80 hozása. Elvonult emlékezetemben a hatalmas Peisistratos szelíd tyran­nismusa, s szinte láttam fiai ellen megvillanni Harmodios és Aristogeiton tőreit. Majd láttam azt a nehéz, sötét felhőt, mely a perzsa birodalom felől közeledett a szabadságszerető kis város felé. hogy viharával a föld színéről eltörölje. De e csodás városnak hatalmas fiai, Miltiades, The­mistokles, Kimon megtörik a barbár hordák óriás erejét, s a civilisatiót megmentik Európa számára. Fénynyel, dicsőséggel ragyogott a nap a hatalmas Athenae fölött : Perikies volt kormányzója. Ami nagyot, ami hatalmasat csak az emberi teremtő erő létrehozhat a tudomány, a művé­szet terén: azt Perikies korának szellemóriásai megalkották. Aztán szo­morúan láttam, hogy már egy század múlva mint bukik el szabadsága, s mint kerül makedón, majd római szolgaságba. De Athenae hatalmas múltja kegyeletet parancsol a nyers győzők részéről is, és dicsősége emlé­kein még tovább él. Majd elvonúlnak előttem a viharos középkori szá­zadok, elsöpörve félig ismeretlen folyásukkal a régi cultura annyi emlékét, hogy e korszak végén az egykori Európa leggeniálisabb népének főváro­sába a toai Európa legnyersebb népe, a török üljön. Szomorú, nehéz századok után egy fényes nap kel fel, midőn a görög szabadságharczo­sokkal szövetkezett európaiak bátorsága, előtt a török az Akropolis szent hegyét elhagyja, s e csodás város újra a görög nép fővárosává lesz. Ily gondolatok közt robogtunk be az indóházba. Szinte furcsán érin­tett, midőn egy modern városnak lármás, az ezerfejű élet nyüzsgésétől eleven pályaudvarát találtam magam előtt. Mintha csak Nyugat-Európa valamely nagy városának modern indóházában volnék. Csak lassan tudtam áthidalni azt az iirt, mely phantasiámban élő régi Athenae és a mai modern görög főváros közt van. Eleinte úgy éreztem, mintha c profán zaj s az egészen modern utczák megannyi kegyeletlen bántása volna az itt eltemetett classicus ősöknek. S midőn kocsira ültem, hogy szállo­dánkba hajtassak, egy-egy mellettünk elmaradozó szomorú rom mintha néma panaszt emelne, hogy még itt kell állnia ez új élet hullám verései közt, melynek eleven, de kicsinyes küzdelmeit, száraz, rideg irányát már nem érti. Csakhamar megérkeztünk a Hotel d'Angleterre, Athenae egyik leg­élénkebb helyén, az Alkotmánytéren és Hermes úton álló szálloda elé, hová valamennyien beszállásoltattunk. A háromemeletes szép épületen büszkén lengett a koronás háromszínű zászló, kedvesen üdvözölve a görög főváros magyar vendégeit, kik tizennégy napot voltak itt töltendők. Ezt az első magyar zászlót, melylyel görög szellő játszadozott, Fodor István hazánkfia, az athenaei villany-világitás gyárának igazgatója készíttette egy kedves kis görög leánynyal. — Meg is köszöntük görög húgunknak szíves­ségét, midőn bemutatták nekünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom