Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1893
27 meg, hogy embernek születtél. — Hidd el nekem, Ciceróm, e gondolatban nagy megnyugvást találtam.« — (Epist. ad Fam. IV. 5.) Az olympiai romok fölött teljesen átértettem e sorokat. Hisz egy megkövesült szomorújáték volt előttem, mely története tragicumával mélyében rendíti meg az emberi lelket, de egyúttal a tisztultabb, magasabb világnézlethez viszi közelebb. III. — Pyrgoslól Athenaeig. A korinthusi öböl mentén. Megérkezés Atlienaebe. Athenae mint modem város. — Június 29-én, egy csütörtöki napon, este 7 óra körül tűntek fel előttünk először az athénaei Akropolis hatalmas romjai. Tizenkét óra hosszat ültünk már a vonaton. Még reggel indúltunk el l'yrgosból s Elis síkján át visszamentünk Patrasba, hol megreggelizve, mindig szorosan a korinthusi öböl mellett tartva folytattuk utunkat. S a hosszú vasúti utazás épen nem volt kellemetlen. A görög vasúti kocsik kényelmések. A mieinktől annyiban különböznek, hogy az ablakok helyén hatalmas fa-redőnyökkel bírnak, melyek a nap izzó sugarait fölfogják, de a levegőnek szabad járását nem akadályozzák. S milyen kedélyes, patriarchalis vasutak ezek ! A vonat még egy kilométernyire robog valamely nagyobb állomástól, s a málhahordó suhanczok már egész kedélyesen ugrálnak föl a robogó vonatra. Itt minden szabad. S milyen korlátlanul rendelkeztünk mi a vasúttal. Ami kitűnő, szolgálatkész kalauzunk, a Cook czég embere, a derék Nikolas Sigalas, ki hűségesen állott oldalunk mellett görög földön való tartózkodásunk alatt, valóságos nagyhatalom volt a vasútiak előtt. Oly számban ülhettünk a szakaszokban, a milyenben nekünk tetszett, s úgyszólván akkor indult a vonat, mikor nekünk tetszett. Másrészt elragadóan szép a kép is, mely a korinthusi öböl mellett robogó vonatról elénk tárul. Alig hagyjuk el Patrast, már előtűnik a korinthusi öbölnek körülbelül két kilométer széles torkolata, a kis dardanellák, még a velenczeiek által épített „Kastro Moreas" s „Kastro BumeHas" erődítmények romjaival. Ezentúl a vonat folyton a kék hullámú öböl partján robog tova. A túlsó parton nyugalmas kikötők, festői fekvésű városkák felváltva meredek sziklafalakkal s kopár hegyfokokkal kötik le az utas figyelmét, s mögöttük a hatalmas Helikon és Parnassos regekoszorúzta szírtjei alkotják a háttért. Az innenső parton pedig a vasút és az öböl közt húzódó keskeny, köves parton egész oleander- és pelargonialigetek pihentetik a szemet, míg a jobb oldalon buján termő szőlőkertek