Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

90 »Tengődik, mint Toldi Miklós lova.« Felhasználta ezenkívül a Toldi monda más feldolgozásait is. E silány anyag állott Arany rendelkezésére, az ő lángelméjének azonban elég volt költői remekének megteremtésére. A »művészi compositió bűbájos litkát biró költőnk« át is tudta varázsolni ezen foszlányokat a legszebb szerves egészszé, melyben semmi hézag, semmi követelni való. Aranynak épen egyik jellemző sajátsága — jegyzi meg egyik ismertetője, — hogy a mese kigondolásában szegény, de a legziláltabb, a legtöredekesebb adatokat is művésziesen tudja kikerekíteni. Népmesei, krónikái szálak nélkül nem mer meseszövéshez fogni, mint maga is beismeri T. Sz. előszavában, de ha csak valami kis mondai alapja van is, ezt alakítja s ehhez illeszti saját meséjét. Ezen processust különösen T. Sz.-ben látjuk élénken. Ezen mű azért készült oly lassan s kedvetlenül, mert ezen szálak hiányoztak kezdetben. Olyan mű kidolgozását pedig, melynek szerkezetét nem tartja elég biztosnak, inkább abban hagyja s ezért maradt neki annyi töredéke. Ezen rendkívüli szerkesztő-képesség segélyével sikerűit Aranynak llosvai összefüggés nélküli adataiból a legmüvésziebben szőtt cselekményt alkotni, különösen az első és harmadik részben. A cselekményt a legszorosabban fűzi egybe a jellemekkel azáltal, hogy a jellemeket mindig tettekben mutatja be. Ez biztosítja a szerkezet tökélyét is. Más szempontokból kell azonban megítélni a mű középső részét, melyben a monda, történet, a népies és költött részletek összekeverése nem kevésbbé sikerűit ugyan, de az összefüggés lazaságát nem sikerült eltakarnia, amely lazaság, amint láttuk, részint az llosvainál lalált adatok silányságából, részint a lassú és kedvetlen kidolgozásból származik. A hézagok, ellentmondások, melyek T. Sz. s a másik két rész közölt vannak, ama körülményből magyarázandók, hogy Arany müve ezen részét csak akkor készítette el, midőn a két másik részen már változtatni nem lehetett. De magában T. Sz.-ben is hiányzik néha a kellő összefüggés, mert míg a másik két részben a tények mint ok és okozat függnek össze s az egyes énekek mint lánczszemek fűződnek egymáshoz, midőn még epizódokat sem igen használ s ha használ is, azok mind pl. a farkaskaland, mindig jellemzésre szolgálnak, s így a cselekmény is gyorsan folyik le, addig itt az egyes tények s énekek közt sokszor nagyon laza az összefüggés. A költő egyik eseményről a másikra ugrik, sokszor feledve a hőst, ki minduntalan hattérbe szőrül, ami által az egység csorbul. Mindezt ama nagyobb akadály okozta, mely Arany elé