Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

24 volna, mert így azután jobban kitöltené a négy nemzedék a kisebb tért, ami azonban kevésbbé valószínű, mert a nógrádi mondán tisz­tán a népköltészet alakítása látszik. Valószínűleg Nógrádban is élt Toldi család s miután ide is elérkezett a monda, akár Ilosvai müve alapján, akár szájhagyomány útján, népmonda alakjában, csakhamar a megyében ma is fennálló Told és Nagyfalú helységek nevének magyarázatára használtatott fel, mi világosan kitűnik a nógrádi monda egyes helyeiből 1). Ilosvai útján vagy népmonda alakjában került-e a monda Nógrádba, bizonyosan nem tudni, az azonban tény, hogy a nógrádi mondának sok oly részlete van, mely a bihariban ismeretlen, de itt azt lehet ismét ellentvetni, hogy a biharinak is lehettek ily részletei, csakhogy kivesztek az emlékezetből. Még Ilosvai is ismerhetett ilye­neket, melyeket azonban krónikái hitelre törekvése miatt mesés voltuknál fogva mellőznie kellett. Szilády a német-újhelyi viadalból azt következteti, hogy Ilosvai tudhatta, hogy Nógrádban is él a monda, mely a hőst Mátyás korában szerepelteti. Az tény, hogy a német-újhelyi viadal csakis Mátyás korában történhetett, mert még csak Mátyásnak volt módjában N.-Űjhelyen vitézi játékot tartani. Az apródok dévaj tréfáiban is sok van, mi Mátyás idejére emlékez­tet, csakhogy erre megjegyezhető, hogy Ilosvai könnyen beleeshetett ezen anachronismusba anélkül is, hogy tudott volna a nógrádi mon­dárról, vagyis azon véleményről, mely szerint a hős Mátyás alatt élt volna. Hogy veti Szilády Áron ezek után, mint annak idején Kemény, bírálat összesziiádyalá veszi Ilosvai egyes adatait s igyekszik azokat történeti tényekkel Ar'iata» a 'összevetni. Kezdi az Ilosvai említette születési évvel 1320-al, melyről történeti té- nincsenek ugyan határozott bizonyítékaink, de melyet, ismerve nyekkel. j cr (j njj c^ s aj n] t történeti hitelre törekvését, szerinte csaknem biztosan elfogadhatunk. Ilosvainak erre vonatkozólag még valószínűleg hatá­rozott adatok állottak rendelkezésére, mert különben csak körülírva, valami eseményre czélozva fejezte volna azt ki, mint szokták azt tenni krónikásaink, valahányszor nem áll rendelkezésükre hatá­rozott adat. Halálozási ideje a hősnek mnr megingat bennünket ezen feltevésünkben, mert müve végén Toldi, mint teljesen megvénült ember szerepel, pedig még Lajos idejében, vagy nemsokára ennek halála után, halt meg Nagyfalúban. Ez az időköz pedig 1320—1382, mindössze hatvankét esztendő s 62 éves korában még bajos az óriási erejű Toldit oly tökéletesen elvénültnek képzelni, mint ahogy a i) L. Ipolyi Magy. Mith. 168. lapján idézett monda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom