Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891
22 o a testi erő feltűntetésére hegyeket tolat el, hogy a királynak ne kelljen kerülnie. (Tiszta száraz történeti vonásoknak kell még tekintenünk a Toldi mondában a következőket melyek Kemény figyelmét kikerülték : Először is ilyen a sirrablás ténye. Igaz, hogy a mesebeli tündérek sírjára emlékeztet, de úgv, amint előttünk fekszik, semmiesetre sem népköltészeti alakítás, mert a népmese hőse ily aljas tettet nem követ el. Történeti vonás továbbá az is, hogy a monda nem indokolja, miért tiltja el a király Miklóst az udvartól, már pedig, hogy ez megtörtént, bizonyítja az, hogy Miklós 3 évig nem megy a királyhoz. Száraz história ténynek kell tartanunk Miklós dologtalanságát, részegeskedését, mert a népmese ilyen hőst nem ismer. Mint látjuk, a hős történeti volta csakugyan kitűnik már magából a mondából. Ezért állította Kemény, hogy Toldi Miklós történeti alak, hogy a történet még is hallgat róla, annak okát nagyon természetesnek találja, mert ilyen tisztán nyers erőről híres hősöket, kik még háborúban sem vettek részt — mert a prágai tisztán kaland — a történet nem szokott megörökíteni. Például hozza fel Macskásyt, ki oly óriási erejű volt, hogy az erdélyi néphagyomány szerint egy lovat emelt fel, karjaira kézelőnek két malomkövet tett, a történet még sem ismeri, pedig csak Mária Terézia alatt élt, mint testőrtiszt, s mondhatjuk-e ezért, hogy költött személy, midőn, — mint Kemény megjegyzi — ő még ismerte unokáit s a nemzetség ma is él. Ezekután így végzi dolgozatát: »Felszólaltam, mert nem szeretem, ha jeles kritikusok a jellemzetes és kézzelfogható monda alapokat eszményképekké akarják vékonyítani, hogy majd azután a költők azokból jól marquirozott egyének helyett, ködben lebegő lényeket teremtsenek. Istennek hála Arany bona fide hiszi, miként Toldi Miklós nem jellény, sőt azt is, hogy a Kemény férfiú Nagy Lajos korában élt s e hitnek sokat köszönhetünk. A nagy aesthetikusnak csakhamar igazat adott egy véletlenül napfényre került bizonyíték, amely egyszersmind igazi irányába terelte a Toldi kérdést is. Ezen első bizonyíték a Conscriptió, egy okirat Bíharmegyének 1552-ik évi állásáról. A CON- Ezen összeírást már előbb is közüé tették, de senkinek sem scriptio. (y nt f ei uieiik László piarista 1) közölte először a debreczeni piaristák levéltárában levő okirat után. A Bielik közölte nyomtatás kikerülte a figyelmet, sok hiba is van benne s csak Miskolczynak l) Maiores Hungarorum Pars I. czimű könyvecskének végén.
