Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

20 munkra hivatkozzunk: Salamon és Markalf, Griseldis stb. érdekes meséjű müvek. A külföldi irodalomban legvilágosabb példa az Arthur és sz. Grál monda, melyek mindegyike mindkét kelléket egyesíti magában s ép ezért minő vándorláson, s ennek folytán hány féle változáson mennek keresztül! Ezen kellékek egyike sincs meg sem a Gamelyn, sem a Kurzbold mondában. A Toldi monda is csak száraz, nyers anyag s így épen nincs okunk forrását máshol keresni. A hősnek sincsenek oly különös fontosságú tettei, hogy történeti nevezetességnek kellene tartanunk. A TÖRTÉNETI Ezt érezte már Kemény s ezért merte oly határozottan állítani, tények ^ogy Toldi határozott egyéniség s épen a száraz, minden ékítmény Toldijában, nélküli mesére támaszkodva mutatja ki a történeti vonásokat, melyek miatt a népköltészet nem alakíthatott szabadon s melyeknek ő következőkben összegezett: Első száraz történeti ténynek tarlja azt, hogy llosvai nem indokolja, miért ölte meg Miklós (lyörgy szolgáját s csak ennyit mond : »Magában Toldi György úgy búskodik vala, Miklósra, öcscsére nagy haragja vala, szerető szolgáját mert megölte vala.« A monda és népmese a gyilkosság ily száraz megemlítését nem tűri, hanem részletezi, hogy megtudhassuk okát, körülményeit, mert ezek alapján gyakorolja a költői igazságszolgáltatást. Toldi élete sem egészen a népköltészet hőseinek életfolyása. Életének kezdete a legnagyobb mértékben népies. Két testvér közül a nagyobbik a királyi udvarban van, a kisebbik ellenben otthon elparlagiosodik. Legfőbb tulajdona az óriási erő, hogy ezt teljes mérvben nyilváníthassa, gyilkosnak kell lennie s a hatóság büntetésének elkerülhetése czéljából bújdosnia. Megannyi tiszta népmesei vonás. A kalandok mind testi ereje feltüntetésére szolgálnak. Végre Budára érkezik, hol mint legrégibb népmeséinkben a királyi konyhán szolgál, szennyes fazekakat mos, nagy kondérokban vizet hord a Dunáról. Itt már magára kell vonnia a király figyelmét, ami mint a népmesékben, itt is úgy történik, hogy az udvaron rendezett erőgyakorlatok alkalmával a többi vitézt legyőzi. Később a cseh óriás fölött diadalmaskodik, bocsánatot kap s méltó jutalmat, a király kegyét, ki maga mellé veszi. Megannyi tisztán népmesei vonás. Toldi tekintélye meg van állapítva, vénségeig még több párbajt vív, de mindig csak egyesekkel, miben Kemény ismét történeti vonást lát, mert a népmese hősét, ha nem is szörnyekkel, legalább egész csapattal állítja szembe s a legcsodásabb viszonyok közé juttatja. Itt ismét meggátolták a népköltészet alakítását a mondakeletkezéskor még friss adatok,