Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

8 magvakat mindaddig, míg a talaj hömérséke nem emelkedett oly magasra, mint aminőre az elvetendő magvaknak szükségük van. A fejlődő növény a csírázás alkalmával tökéletesen fölhasználja azon kész anyagot, melyet az anyanövény átalakított és az ivadék számára a magban fölhalmozott. Azért a növénynek, ha tovább akar fejlődni, táplálékért a környezethez kell fordulnia és annak szervetlen vegyületeit oly szerves vegyületekké változtatnia, melyek a test fölépítésére alkalmasak. Ez a működés, melyet assimilatiónak nevezünk, — mint már említve volt, — azon sejtekben mehet végbe, melyek zöld színnel birnak. A zöld szín a plasmában képződő chlorophyll-testektöl származik, chlorophyll csak a világosság hatása mellett fejlődik ki tökéletesen, a sötétben tenyésző növények rendesen halvány-zöld vagy sárgás színűek. Azonban a világosság mellett kellő fokú melegség is szükséges ahhoz, hogy a levelek zöldje jól kifejlődjék. Vannak növények, melyeknek levelei a világosságon sem zöldülnek meg oly alacsony vagy igen magas hőfok mellett, melynél különben a növekedés még lehetséges. A bab, takarmányrépa, kukoricza chlorophyllja már -f- 6°-nál kiképződik, a szurokfenyőé 7°—11° közt. A megfigyelések alapján a chlorophyllképződés kezdőpontjául 6°-ot, kedvező pontjául + 15°-ot tekintik. A legmagasabb hőfok, melynél a bab, kukoricza, répa levelei megzöldülnek 33°, a hagymánál 36°. A sárgult levelek megzöldüléséhez a kedvező pontnál (+ 15°) mindig jóval magasabb hőfok kívántatik. A chlorophyll kiképződésével veszi kezdetét a növény legfontosabb életműködése, az assimilátió, melyhez, mint emiitettük, a környezet szolgáltatja az anyagot. A szenet, mely a növény szilárd anyagának főalkotó része, a levelek szénsav alakjában veszik tol a levegőből. A szénsav a világosság és chlorophyll közreműködése mellett alkotó részeire, szénre és oxygénre, bomlik. A szén visszamarad a növényben és szerves vegyületek (keményítő, fehérje) képzésére fordíttatik ; a szénsav másik része az oxygén visszaadatik a körlégnek. A hőmérsék, melynél ez a működés megindul, közel van a 0°-hoz, de ilyen alacsony hőfoknál igen csekély az eredménye, mit a keményítöszemek csekély száma bizonyít. Csakis a moszatok és mohok végezhetik ilyen alacsony foknál az assimilátiót. Gratiolet és Cloez azt tapasztalták, hogy a vízi növényeknél -j- 15°—20° közt legélénkebb az assimilátió, míg 15°—10°-ig tetemesen alászállott, 10°-on alúl pedig igen kevés vagy épen semmi eredményt sem mutattak fői a kísérlet alá vett növények. A növény másik táplálkozási szerve a gyökér. De hogy a gyökerek működhessenek, szükséges, hogy a talajban kellő mennyiségű víz legyen, mert, mint tudjuk, a gyökérsejtek csak oldat alakjában vehetik föl a talajnak táplálkozásra alkalmas sóit. A talajnak víztartalma magának a talajnak hömérsékétöl függ. Alanti hömérséknél nagyobb; ' maga-