Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

40 VI osztály, a) Bővebb szemelvények, főleg a régibb elmélkedő, szó­noki és történeti irodalomból. Például: Mindszenty, Pázmány, Bethlen Miklós, Szalárdy, Cserei, Apor, Faludi, Mikes. b) Az Ilias és Odysseia olvasása és ismertetése. Görög hitéleti és magán régiségek. A görög művészet. c) Renaissance díszítmény-elemek, továbbá különféle stílű ékítmé­nyek, építészeti részek (oszlopfők, talapzatok és párkányrészletek) rajzo­lása graphikus és domború mintákról, árnyékolással is. VII. osztály, a) Bővebb olvasmányok főleg régibb költészetünk ki­válóbb képviselőitől. Például : Balassa, Zrinyi, Gyöngyösi, Csokonai, Kisfaludy Sándor műveiből. b) Aischylos, Sophokles, Euripides egy-egy drámájának olvasása. A görög költészet történetének ismertetése. c) Díszítmények, folytatva architektonikus ismertetésekkel, azután az emberi fejnek rajzolása jó graphikus mintákról s a részek arányainak magyarázatával. d) A térelemek derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. A képsíkok és téralakok helyzet-változásai. VIII. osztály, a) Bővebb olvasmányok ujabb prózairodalmunk kivá­lóbb képviselőitől. Például : Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey, Eötvös, Ke­mény politikai és elméleti irataiból. b) Szemelvények Platónnak és Aristotelesnck főkép ethikai müvei­ből. A görög prózairodalom fejlődésének ismertetése. c) Folytatólag: emberi fejek, kezek és lábak rajzolása graphikus minták és öntvények után. d) Szögletes testek (gúla, hasáb, szabályos test) ábrázolása, síkkal és egyenes vonallal való átmetszéseik, kifejtésük. Gömbölyű testek (kúp, henger, gömb) ábrázolása, vonatkozásaik a térelemekre és kifejtésök. Első tekintetre látható, hogy mily szempontok voltak irányadók e tananyag megválasztásánál. Először az az napról-napra erösebben hallatszó kívánalom, hogy a középiskola munkásságának zömét a nemzeti művelő­désből vegye, jutott érvényre a magyar írók müveinek bővebb olvasta­tásában. Másodszor a görög nyelv elleneinek azon állítása, hogy a görög írók csakúgy, vagy talán még jobban megismerhetők fordításból, a gya­korlat próbájának tétetik ki a görög írók anyanyelven való olvasásában. S harmadszor, hogy a gymnasium közelebb hozassék a reáliskolához, s hogy a görög nyelv elejtésével az aesthetikai ízlés fejlődése hátrányt no szenvedjen, czélszerünek látszott a rajznak taníttatása. Megjegyzendő, hogy a görög nyelvet pótló mindkét tárgyból nyert tan­jegyek ép oly beszámítás alá esnek, mint pl. a görög nyelvből nyert tanjegy. Mindkét tárgyból (a rajzból csalc a VII. osztálytól kezdve az ábrázoló mér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom