Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

24 hideg. A kátrány nehéz füstje mintegy természetes takaró borul a növényzetre és megmenti a pusztulástól. Hasonló szolgálatot tesznek a vízpárák, azért sok helyen, hogy a levegő páratartalmát növeljék, éjszakára vízzel telt edényeket helyeznek a növények közé. Sok helyen nedves szalmaköteleket húznak keresztülkasul a növények közt ; a kötelek végét vízzel telt kádakban erősítik meg, hogy azokból vizet szívhassanak magukba. Midőn a szalmában levő víz megfagy, meleget bocsát ki, mely elegendőnek bizonyult arra, hogy a köz vetetlen környezetében levő növényt megmentse. Csökkenthetjük még a tavaszi fagy káros hatását, ha kevesbítjük a növény vízfelszívási képességét. Ezt azáltal érhetjük el, ha éjjelre nem öntözzük meg a talajt. Hasznos szolgálatot tesznek még a szelek is azáltal, hogy elősegítik a növénytest párolgását és így csökkentik annak nedvességét. Maga a természet menti meg a megfagyott növények nagy részét a pusztulástól. Igen sokszor megtörténik, hogy a növény annyira lehűl, hogy a lecsapódó vízpárák dér vagy jégkéreg alakjában ráfagynak. Az ily deres növények napkeltekor megmaradnak; míg azok, melyeknek külsején dér nincs, elpusztulnak. Ebben az esetben a dér a mentő eszköz, mert csökkenti a napsugarak hatását. Amint a kelő nap sugarai a növényzetre esnek, a dér olvadni kezd, az olvadás által származott víz pedig párologni kezd. A párolgás meleget ragad el és ez akadályozza meg azt, hogy a növény nem melegedhetik föl annyira, liogy a sejtek falán levő jég hirtelen olvadásnak induljon és ez által a növény elpusztuljon. Epcn ez okból szokták a fagyos növényeket napfölkelte előtt hideg vízzel megöntözni, hogy a külső jégkéregképződést előmozdítsák és a lassú fölengedést biztosítsák. A megfagyott takarmányrépát és burgonyát, fejeskáposztát is megmenthetjük, ha jeges vízbe dobáljuk azokat. Nem pusztulnak el fagyos növényeink, ha azokat árnyékba helyezzük, vagy napfölkelte előtt füstöt gerjesztünk, mert ezek által csak a hirtelen olvadást akadályozzuk meg. Ebben a tekintetben sokat használ a fagyos növényeknek az is, ha reggel felé szél támad, mert ez is hátráltatja a hirtelen olvadást. Telelő fásnövényeink a tartós hideg káros hatása ellen védve vannak ; a külső kéreg párás sejtjei, mint rossz hővezetők, kitűnő védőszervek. Igen jó védő a talaj is. Sok növény úgyszólván ide menekül a nagyobb hideg elöl. Ilyenek különösen a hagymás, gumós és tőkés növények, melyek a nyár folytán képzett szerves anyagot a földalatti részekbe viszik, melyből megalakítják a rügy eket. Ezek a védett helyen kitelelnek s csak akkor indulnak fejlődésnek, ha kiment a föld fagya. Figyelemre méltó tünemény, hogy a hagymák és gumók annál mélyebbre húzódnak a talajba, minélinkább ki van téve a terület a kisugárzás és így a kihűlés veszedelmének; míg a humuszos és avar által födött talajban alig