Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885

létével is hasson az iskola emelésére. A tanszékeket folyton jeles képzettségű tanárokkal látta el, kik közül többen mint szónokok és irók az iskola falain kivül is nagy hatással működtek, s a reájuk bizott intézmény fölvirágoztatásával Szegeden a városias elem első megteremtői levének. ') II. József mindent fölforgató erőszakos ujitásai, mint egyéb intézményeinkre, ugy iskoláinkra is zsibbasztó hatást gyakoroltak. Nem kerülhette ezt ki a szegedi tanintézet sem, melynek népessége a császár trónraléptétől kezdve évről-évre alább szállott, ugy annyira, hogy 1790-ben már csak go volt az ifjúság száma. De amint II. Lipót alatt a kölcsönös bizalom kormány és nemzet között helyreállott s hazai ügyeink örvendetes lendületnek indultak, a tanintézet újra népesedett, s pár évtized múlva már az egész hazában legnagyobb látogatottságnak örvendett. Az 1792—93. tanévvel uj korszaka kezdődik a tanintézetnek. Szeged népe érezvén azon áldásos hatást, melyet a tanintézet több mint félszázadon át ugy szellemi, mint anyagi tekintetben a városra gyakorolt, elhatározta, hogy hat osztályú gymnasiumát bölcsészeti tanfolyammal (7. 8. osztály) kiegésziti. Már az 179í-iki országgyűlésre fölküldött követei buzgón működtek ez ügyben felsőbb helyen, de II. Lipót halála miatt a város nemes törekvésének megvalósulását csak az 1792-ik évi olct. 15-én érhette el. E napon hag'yta helybe I. Ferencz király a város abbeli kérelmét, hogy saját költségén a bölcsészeti tanfolyamot megnyithassa, ugy azonban, hogy abban az ujabban tökéletesbitett tanrendszer érvényesüljön, s ennek biztositására a város jól képzett alkalmas tanerőkről gondoskodjék. Midőn a m. kir. helytartó-tanács a kegyelmes leiratot 24,241. sz. a. nov. 2-ról leküldötte, a tanév a gymnasiumban már megkezdődött ; ennek daczára, jóllehet sem tanerő, sem helyiség nem állott rendelkezésre, a város a kegyesrenddel egyetértve mindezen akadályokat elháritotta, s a tanfolyamot 1792-iki decz. 11-dikén 16 tanulóval ünnepélyesen megnyitotta. a) A bölcsészeti tanfolyam megnyitása uj viszonyokat teremtett, melyeknek megfelelőleg egyrészt a tanárok számának szaporításáról, másrészt az iskolák czélszerü elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ide járult azon körülmény, hogy időközben, 1789-ben, a plébániai hivatal a csanád-egyházmegyei papságra szállván át, a kegyesrendiek eddigi jövedelmök egy részétől elestek, s az ezért nyert kárpótlásból a változott viszonyok közt magukat föntartani képesek alig voltak. ') Csaplár Benedek. Révai Miklós életei, k. Budapest 1881. 14—66. 1. a) Annales Collegii Szegediensis Scholarum Piarum. II. k. 48—54. 1.