Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885
— i8 — tantermek alacsonyak és nedvesek valának, s az ifjúság egészségét veszélylyel fenyegeték. A bajok orvoslásával már a mult évtizedben több izben foglalkozott a város, de az évről-évre nagyobb veszélylyel fenyegető árvizek annyira igénybe vették erejét, hogy ez iránybani nemes szándékát meg nem valósithatá. Az 1879-iki árviz után 6000 frtnál többet költött a gymnasiumépület helyreállítására, de ezzel a bajon csak részben és csak rövid időre segitett; az épület ez idő óta még nedvesebb s az egészségügyi viszonyokra már annyira aggasztó lön, hogy uj épületről gondoskodni elodázhatlan szükséggé vált. Ily előzmények után történt, hogy a köztörvényhatósági bizottságnak 1883. évi jan. 4 én tartott rendkivüli ülésében Reizner János bizottsági tag, a Somogyi-könyvtár igazgatója, miután az ügy szeretetétől áthatott emelkedett szellemű beszédben méltatta azon hatást, melyet a fögymnasium a városra és vidékére gyakorolt, fölhivta a bizottság figyelmét az épület tarthatatlan állapotára, mely ha gyökeresen meg nem javittatik, az intézet jó hírnevét aláássa, és a vidéket a tanintézettől elidegeniti. Indítványozza ezért: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy a jelen gymnasium-épület sem közegészségi, sem biztonsági, sem paedagogiai tekinteteknek megfelelő nem lévén, a város egy uj gymnasium fölépitését elvileg elhatározza. 2. Küldjön ki a közgyűlés egy bizottságot, mely a gymnasium fölépitésének részleteit tárgyalni s felső helyről veendő fölhivásra a kivitel módozatait végleg megállapítani fogja. 1) A közgyűlés az indítványt általános helyesléssel fogadta, s az ügy érdemében következőleg határozott: „A fögymnasium épületét érdeklőleg e helyütt is elismertetik, hogy az épületek rozzantsága, nedvessége s paedagogiai szempontokból való fogyatkozása oly nagy, hogy egy uj épületnek emelése egyikét képezi a város legégetőbb föladatának s készséggel osztatik azon aggály, hogy a város további halogatásával koczkáztatja a gymnasium jó hirnevének s virágzásának fönmaradását, mely tekintetben pedig Szeged városának egy századon keresztül nemzedékről nemzedékre öröklött kötelessége van önmaga és Magyarország irányában. Elfogadtatik azért Reizner János bizottsági tag inditványa általános helyesléssel és egyhangúsággal, s ennek alapján egy uj gymnasium fölépitése elvileg határozattá emeltetik. Hogy pedig ezen gymnasiurni épület létesithetésének részletei és kiviteli módozatai megállapittassanak, Szabados János tanácsnok elnöklete alatt Vass Pál főjegyző, ') Városi leveltár. 1883. év.
