Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885

miszerint „alig van a tudomány, művészet terén és közpályán szolgáló és működő fia Délmagyarországnak, ki ifjúkori neveltetését e tanintézetben ne nyerte volna, ki a magyar nyelvet teljesen itt ne sajátitotta volna el, s ennélfogva az intézetre, vezetőire s városunkra hálásan ne gondolna vissza".

1) Föntebb megjegyeztük, hogy Szeged városias jellegének megteremtését e tanintézetnek köszöni. Fölemiitünk azért itt egy, e század elején tett nyilatkozatot a tanintézet művelő hatásáról, mely ezen állításunkat igazolja, s e mellett az intézetnek a vidékre gyakorolt hatásáról is tanúskodik. „Itt említést érdemel Nemes Szeged Városának az a különös szívessége, mellyel a Tudományoknak terjesztésekre esztendőnként jó pénzben többet hat ezer forintnál szokott fel áldozni. Ha valaki foganattyát akarja tudni ennek a költségnek, elsőben vegye számba, hogy a Szegedi Polgárok az idegen tanuló ifiaktul leg alább hat ezer helyett, harmintz hat ezret vesznek be : ez egy ollyan nyereség, melly minden három esztendőben a hat ezernek tőke pénzét viszsza szerzi, és mozgásba hozza. Azután magokra a Polgárokra nézve mit nem mívelnek a jóltevő Tudományok? nem tsinosodnak é ők ezek által ? nem válnak é alkalmatosabbakká a mesterségekre és az industria gyarapítására ? nem nyújtanak é még a szegényebb sorsú lakosoknak is alkalmatosságot gyermekeik szerentsésebb nevelésekre? az előtt harmintz vagy negyven esztendővel a tisztviselők többnyire jövevényekbül állottak : a valamire való mester emberek idegenek valának: a járás, kelés Pestnél és Bajánál tovább nem terjedett. Ki hinné ? egy valamire való kerti gyümöltsöt, melly itten termett volna, a piatzon soha látni nem lehetett: ha tsak egy halász hajó kívántatott is a mi a vizek mellett elkerülhetetlenül szükséges, Pestre kellett azért menni. Mái nap pedig, boldog Isten! melly ellenkezőképpen vagyon a dolog? maga a Város nem tsak tudós Hazafiak által kormányozttatik, hanem máshová is értelmes Papokkal, Földmérőkkel, Orvosokkal, hadi Tisztekkel szolgál; jól tanult mester emberekkel és legényekkel maga is bővelkedik, más Városokat is segit: halász hajók mellett leg szebb's leghíresebb gálya hajókat épít; száraz és vizi malmokkal Bánátot és Bátskát megrakja: zsindelt, létzet, deszkát milliomként készit és adogál az idegeneknek: szekeresseinél az Ausztriai Tartományoknak nagy része esméretes. Még tsudálatossabb ezeknél a népszaporodás, melybül minden szomszéd Vármegyékbe a kertészségek el terjedtek, és gyarapodtak. ') Városi levéltár. Reizner J. beszéde a köztörv. hat. bízottság rendkívüli ülésében.1883. jan. 4.