Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1884

Amerikában a perui és az anahuaki (mexikói) fenföldek képeznek zenekulturális középpontokat.

1) Keleti Ázsiában Csina dominál zajos hangszereivel. Az indus Oczean peripheriája Előindia, Indonesia az ázsiai aryak lakóhelyeiben birja czentrumát. Nyugot-déli Ázsia- és Afrikának Földközi tengermellékén az izlam szolgálatában álló arab szemiták zenéje uralkodó. Afrika belsejére, ugy látszik, a Retu-nép (ó-egyptusi) zenei találmányai voltak mértékadók. Zene-ethnographiai szempontból támogathatjuk Hartmann Theodor theoriáját, melyhez képest Afrikának egységes emberrassza van, nem bevándorlott rasszai. A theoria már nem áll magában, mert az amerikaiakról megint J. Kollmann mutatta ki, hogy Amerikában a praehistoriai rassz már a mai indián jellegét viselte. 2) Elő-Ázsia és keleti Ázsia közé ékelt népek : eranok, tatárok, mongolok, tunguzok, stb. geogr. helyzetük által kijelölt átmenetet képeznek a nyugati szemita és keleti mongol-csinai meg déli (hindu) kulturkörök között. Hangszereiket mindaháromtól kölcsönözték. Vannak különböző eredetű ütő, fuvó és húros hangszereik. 2. A rasszok zenei találékonysága bizonyos földrajzi provintiakra szorítható. Az amerikai népek instrumentális zenéje a fúvó hangszereken túl nem vihette továbbra, e tekintetben Oczeania törzseivel egy színvonalon állanak. Az ütő, csörgő-zörgő hangszerek valóságos Eldoradója Csina s a mívelődési köréhez tartozó Hátsó-India. A húros hangszerek leleményességében Afrikáé az elsőség. 3. Legnagyobb a fehér rassznak (aryak, szemiták, hamiták) zenei leleményessége, legfogyatékosabb az austral emberfajtáé. 4. A mint vannak bizonyos fogalmak, szokások, melyekre az egymástól teljesen elkülönitett rasszok önmaguk erejéből jutottak, 3) igy némely hangszereket szintén több emberrassz talált fel önállóan, Ez is egyik bizonyitó ok az emberiség psychikai egysége mellett, mely azonban nem zárja ki a népek különböző zenei tehetségét. (Befähigung.) c) A zene az ember szolgálatában. Legkezdetiebb formájában a zene, mint láttuk, rythmusos beszéd volt. Később a költészethez társult. Zsenge irodalmi és mívelődési állapotoknál mindenütt a világon a zenész költő egyszersmind. Ázsia s Afrika népei ma sem bontakoztak ki ez állapotból. A zene ') VUnivers: Histoire et descriptions de tous les peuples. — Mexique par M. Lacroix 1848. 27. 1. 2) Zeitschrift für Ethnologie. 1884. V. 207., 1. 3) Georg Gerland: Antropologische Beiträge, 405—410. 1.— Tyler: Urgeschichte der Menschheit, 1866. 350—363. 1.