Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1884

Amerika nem ismerte és nem ismeri őket, Oczeania, Australia sem, a malájok, s a sarkinépek csak oly mértékben, a minőben közelebb vagy távolabb esnek a fehér vagy földközi rassz kiterjedési köréhez. Legrégihb húros hangszer az egyptusi Retuk hárfája az ázsiai aryaknál a vina, az assyroknál a lant, mely a sémita eredetű hyksosokkal jött Egyptusba, innen pedig megváltozott alakban a hellenek kedves hangszere lett, a zsidóknál ugy látszik a psalter (négyszögű kereten áthúzott néhány húr) és a hafur nevű héber cythera a legrégebbi húros zeneszerek. Kezdjük a vinán. A hinduk nemzeti hangszere i méter hosszú_ végein zárt henger, melyen 7 aczél- és rézhúr van 19 mozgatható nyereg felett kifeszitve. A nyergeket viaszszal erősiti meg a zenész, mikép ? — az zenei hallásától függ. Hanggazdagsága chromaticus menetben 3 octáváig terjed, mely azonban tetszés szerint nagyobbitható. Resonantiának két gömbhéj (qourd's) van két végére erősitve, játékközben az egyik a bal váll mögé kerül, a másikra pedig a jobbkar támaszkodhatik. Az érczhúrok kellemesen lágy zengése s a kisérő tam-tam (dob) vad lármája hü kifejezője a hindu zenei gondolkodásának. Rektáh-i (dalalak) szintoly szelid, ábrándozó andanték, helyenkint pedig fékvesztett allegrettok. Közönséges zenészek a magudin (gitár) játszanak. Sziv formájú testtel és hosszú nyakkal meg 4 húrral bir. A csolnak alakú s a nyereg mellett erősen kivágott szerinda (hegedű) a szomszédos Hymalaja hegység ária törzseinél kedvelt hangszer. Az egyptusi antik hárfát azért emiitjük ethnogr. czikkünkben, mert primitiv formájában ma is a Wagandaknál, Nyam-nyamoknál, Nubáknál és habesieknél fordul elő.

1) A következő kis dalt, mely egyszerű motívumánál fogva bizonyára ó egyptusi reminiscentia, ily húros hangszer kíséretében éneklik Abessyniában és Nubiában, a hajdani Aethiopia területén. Nubai népdal: IJJ--2 - tn -• s "hi" h v» " • • 1 " ' ' »-- , *— O- ya A- ly- meh O- ya A- ly- mell! Naumann 51. A nuba lányok ma is ezüstszálakat fonnak hajukba, miként az egyptusi énekesnők a pharaok udvarában, énekközben ugy tapsolnak, mint amazok. Habesben pedig több régi egyptusi hangszer máig van használatban. ') Hartmann : Die Völker Afrikas 196. Ambros: i. m. 157. 1.