Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 62 -Tidézik elő nevezetesebi) terményeinknek — melyek megérlelésénél melegre van szükség — gyorsabb és teljes kifejlődését; míg viszont tavaszi időjárásunk ingadozó, hűvös és nedves voltából származik gyakran azon körülmény, hogy bizonyos növény-betegségek u. m. a rozsda, vidékünkön is gyorsan s igen elszaporodtak. A tél — daczára azon körülménynek, hogy az évi legnagyobb hidegek —9.2° és—24.0° C. közt váltakoznak — hidegnek nem mondható, valamint egyenletesnek és tartósnak sem. Hólepel vidékünket ritkán takarja hosszabb ideig, hanem majd elolvad, majd megujul, mert a nagyobb hideget közbe-közbe enyhébb időjárás szokta felváltani. De amily kedvező ezen körülmény sok tekintetben, ép oly károssá válik sokszor azáltal, hogy a gyorsan eltűnt hólepel után, az • esetleg beálló száraz fagyok veteményeinkben tesznek károkat. Miként emelkedik vidékünk liömérséke, feltüntetik a következő, a hőmérsék havonkint való eloszlását mutató számok : Január .... — 2-1 fok C. Április 12-2 fok C. Február .... — 0-1 „ „ Május 15-6 „ „ Deczember .... 2'6 „ „ Szeptember . . . 16-8 „ „ November .... 4-7 „ „ Junius 20-6 „ „ Márczius .... 5-1 „ „ Augusztus .... 21-3 „ „ Október .... 11-7 „ „ Julius 23-1 „ „ Ebből látszik, hogyjulius a legmelegebb hónapunk, míg augusztus és junius 10 év alatt nem érték el annak közép melegét, május hó hidegebb szeptembernél; ápril melegebb, de csak igen kevéssel októbernél, a különbség mindössze -f- 0-5 fok. C., márczius novemberrel esik össze, ott csupán 0-8 fok C. meleg esik többletül, melylyel márczius novembert fölülmúlja. A leghidegebb hónap januárius, — melyben 10 éven keresztül csupán 1873-ban és 1877-ben nem állt a hónap közép hőmérséke a fagypont alatt. A meteorologiai viszonyok megfigyelése alkalmával a minimum és maximum kipuhatolására a feltüntetett 10 év alatt külön hőmérő nem használtatván, a fagyos napok számát és hónapokra való elosztását nem közölhettük ; ennek daczára több évi tapasztalás után elmondhatjuk, hogy a nüvénytenyészet aránylag rövid időre szorul össze, s az olyan fajta növények termesztése, melyek főleg a késői fagyoktól szenvednek, mint p. o. a paszuly, bui'gonya, dinnye, tök sat., gyakran kétessé válik s nem ritkán másodültetést igényelnek. Így például az idén is Szeged város határának nagyrészén május hó 28-án fagy volt. A késői derek és fagyok megjelenését égalji viszonyaink mellett majd minden évben észleljük és rendesen tapasztaljuk, hogy a hőmérsék gyakrabban május e'ején, ritkábban utolsó harmadában rendkívül alászáll.