Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883
— 40 — Végre felemlitendök még a várostól délre, közvetlen a Tisza partján fekvő Ballag i-t ó, mely vizét főleg a Tisza kiöntése folytán nyeri, továbbá a B a k-t ó, a várostól északra az alföld-fiumei vasúttól átszelve, és a B o do ny i-r é t, a várostól délnyugatra, közvetlen a Tisza partján, melynek árterét képezi s mely a Szabadkai országút s részben töltések által záratik el az Alföld-Fiumei vasút Szege d-11 o r g o s i vonalától. Ez Szent-Mihálytelek déli végétől délnyugati irányban egész a Paplialomig húzódik. Áttérve Szeged város határának T i s z á n-t ú 1 i részére, az u. neve zett uj-szegedi (Erzsébetvárosi) határba, a népkert végén a HoltMarossal találkozunk. A Maros az 50-es évek előtt, midőn még szabályozva nem volt, ugyancsak a város fölött lépett Szeged város határába, — de annak u. nevezett marostöi részén átkanyarogva több ezer hold szántóföldet öntött el évenkint. A szabályozás folytán a város fölött, attól majdnem keletre vezettetvén be — a régi meder töltések által elzáratott s most nagyrészt szárazon sínli a szabályozásnak iránta tanúsított mostohaságát. Medrének magasabban fekvő részei szántóíöldekül, mélyebben fekvő területei pedig békák és víziállatok tanyájául szolgálnak. XII. AZ ÉGHAJLATI VISZONYOK ISMERTETESS. A meteorologiai állomások feladata a körlégben (athmosphaera) lefolyó minden tüneménynek, milyenek : a légsúlymérői változások, léghőmérsék, páranyomás, viszonyos nedvesség, csapadék, széleloszlás, a levegő elektromos tüneményei, ozontartalma stb. — pontos észlelése. A körlégben előforduló folytonos változásokkal szemben azonban a meteorologia feladatai néha igen nehezek, mivel egyes tünemények, melyek mint hatás lépnek fel, a következő pillanatban már egy más tünemény oka gyanánt szerepelnek. Továbbá a meteorologia tisztán észleleti tudomány lévén, minden kísérletezés ki van zárva s csakis az észleletek hosszú sorából lehet a következtetéseket levonni, — miért is egyes különálló észleletek nagyobb értékkel nem birnak. — A meteorologia az utóbbi évtizedek alatt csakis azért emelkedett a tudományok sorába s tett jelentékenyebb lépéseket előre, mert igen számos megfigyelő állomás rendeztetett j é k e k, alacsonyabban fekvő kisebb-nagyobb medenezék, melyek jobbára kaszálóul szolgálnak s a réteket helyettesítik. Nagy esőzések alkalmával azonban ezek is vízzel borítvák. Mint eléggé nevezetes körülményt felemlítjük itt, liogy a semjékekben 2—3 lábnyi mélységen alul kisebb-nagyobb mennyiségű üledékes mészkő-tömbök vannak, melyeket soklielyt kiásnak s mészszé égetve az építkezéseknél alkalmaznak.