Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 32 — A — jel a 0 alatti a -f- a 0 fölötti vízállást jelöli. 1772-töl—1857-ig jegyzett vízállási magasságok kétszeresen vannak kitüntetve, az első rovatok az eredeti, vagyis Szeged város irattárában őrzött okmányban lévő mérés eredményeket tüntetik fel, míg a második rovatok az 1857 ik év után jelzett magasságok 0 pontjától vannak számítva. Miután ez időben a Tisza 0 pontja változott, s Szegednél 4' 3" 8"' feljebb tétetett, azokból a magasságokból ez összeg (4' 3" 8"') mindenütt levonatott. A szegedi vízmérezének jelenlegi 0 pontja az ádriai tenger színe fölött 73-808 méternyire fekszik. A kimutatást tüzetesen vizsgálva, azt találjuk, bogy a kitüntetett 55 év alatt a Tisza egyszer, 1882-ben állott a 0 ponton, 13 esetben a 0 pont alatt és pedig 1862. deczember 11-én 5 lábbal, 1863. január 1-én 4' 6 hüvelykkel; 1864. február 5-én 3' 11 hüvelykkel állott a 0 pont alatt. Szárazságukról nevezetes évek! Mint legmagasabb vízállások, az 1876, 1877, 1879. és 1881-ik éviek szerepelnek, melyek közül az 1879-ik évi volt ama történelmileg nevezetességű vízállás, midőn a 25' 6" 0'", vagyis 8-06 méterre felduzzadt Tisza folyó vihartól korbácsolt hullámaival szemben töltéseink gyengéknek bizonyulván — városimk hullámsírba temetkezett. Az 1881-ik év még magasabb vízállássá, (8-46 méter) szintén igen sok kárt okozott védtöltéseinkben — mindazonáltal erősen védett gátjainkat teljesen áttörni s bennünket falaink között újból fölkeresni, képes nem vala. A Tisza szabályozásának habár rövid leírására is, jóllehet ez bennünket igen közelről érdekel, e helyen tért és időt nem szentelhetünk, s csakis annyit említünk fel, hogy a Tiszának városunk alatt elfolyó része felülről a nagyfai átvágáson keresztül érkezik hozzánk — s tőlünk a vedresházi átvágáson át, távozik. (A felső nagyfai átvágás 1574 mtr. (830°) az alsó, a vedresházi 7415 méter (4000°) hosszú; az előbbi szélessége 50, az utóbbié 100 méter.) De mielőtt bennünket elhagyna, vizének aránylag egy csekély részét itt kell hagynia. Vízszükségleteinket ugyanis teljesen ö elégíti ki. Városunk egész területén alig találunk egy pár kútat, melynek vizét italul használhatnék. E kútvizek legnagyobb részt salétromot, számos keserű sót tartalmaznak, s némelyeket mint keserűvizeket kereskedésbe is bocsáthatnánk.*) *) Mölczer György szegedi ásványvizének vegyelemzése. 1863. Preysz Móricz által 1000 rész vízben 1 polgári fontban, 1. Szénsavas mész CaO, C0

2 . , . 0.4700 . . . 3-0096 2. „ kesrenyéleg MgO, C0

2 . , . 0.01G3 . . . 0-1252 3. „ szikenyéleg NaO, C0

2 . . 0-1523 . . . M696 4. Kénsavas mész CaO, SO3 . . 0-8922 . . . 6-8521 5. „ hamanyéleg KO, SO3 . . 0-0304 . . . 0-2334 6. „ szikenyéleg NaO, S0

3 . . G-9587 . . . 53-4427