Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 22 — IIa e gerinczek kiindulási pontjainak magasságát a Szeged város területén fekvő végpontok magasságával összehasonlítjuk, lényeges talaj magassági külömbségekre akadunk. A Duna és Tisza vízválasztójánál, tehát e gerinczek kiindulási pontjainál a talaj átlagos magasságául 120—130 métert az adriai tenger szine fölött bátran vehetünk, már pedig a szegedi határ északi és északnyugati részén a talaj magassága, ugyancsak Adriához viszonyítva átlag 90—96 méter; s ha átlagos távolságul 30 kilómétert veszünk, a talaj esése határunkig körülbelül 30—40 méter, vagyis kilóméterenkint 1 méter, (1 : 1000). De minél lejebb haladunk az ártér széle felé, a sülyedés mindig erősebb, úgyannyira, hogy a gerinczek végződéseinél a talaj szine már csak 79-4—77\o méter magas az adriai tenger szine fölött, a mint ezt a Fehértónál ós Matyérnél láthatjuk. Az imént felsorolt általános emelkedéseken — és dombsorozatokon kívül találunk még városunk határában számos kisebb-nagyobb dombot, melyek majd egyenkint, majd kettesével, helyenkint csoportosan egymás körül, majd egymás hosszában dudorodnak ki a lapályból. Ilyenek a várostól északra annak közvetlen szomszédságában, nem messze az osztrák államvaspálya vonalától, a szeged-szatymazi út által keresztül vágva, a felsővárosi szántóföldek közt elterülő u. n. Öthalom, *) továbbá a Fehértó déli és délkeleti részén fekvő Fürge-, Tápai és Székhalom; a Fehértótól nyugatra fekvő Kettőshalom, Szatymazi halom, a határ legészakibb pontját képező Feketehalom; az alsóvárosi határ területén fekvő Csizik-halom, Kun-Miklós-halom, Eperjesi halom, Paphalom, Bojár halom, Mórahalom, Asotthalom sat. E halmok hasonlók az Alföld s az ország egyéb vidékein is nagyobb számban előforduló halmokhoz, melyek gyakran Orhalom, Török-, Tatár-, Attilahalom s más néven is neveztetnek, s melyek eredetére nézve a vélemények igen elágazók. Dr. Szabó József bizonyításai szerint természeti tényezők eredményei s oly geologiai emlékek, melyek később egy részben törteneti emleKekke is lettek. (Öthalom.) Barra Pest-Pilis-Solt megye leírásában szintén víz által képezetteknek mondja e halmokat s keletkezésüket azon időre teszi, midőn a nagy magyar Alföld még víz alatt állott. Szkolka András véleménye szerint e halmok nem természetes eredetűek, hanem emberi kéz müvei — s azt hiszi, hogy szabályos elrendezésüknél fogva valószínűleg hadi czélból készültek. Mások temetkezési helyeknek tartják. Magasság mérések. Szeged város és határa egyes pontjainak az adriai tengerszin feletti magasságát már több ízben s többen is meghatározták; de e meghatá*) A Szegedet ért katasztrófa alkalmával a feltöltésekre ezen halmokból nagymennyiségű föld hordatván el, igen nevezetes őskori leletek jöttek napfényre. Hogy mily nevezetessé vált ezáltal az Öthalom — eléggé bizonyítja Dr. Lenliossék legújabban megjelent munkája „Die Ausgrabungen zu Szeged-Öthalom in Ungarn. Budapest 1884", melyben az itt talált leletek tudományosai! vannak feldolgozva.