Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

letet, ha az, mint Schiller „az ember aesthetikai neveléséről" irt leveleiben határozottan kimondja, a jellemből indúl ki s a jellemre hat visszaA szép élvezése tehát bizonyos fokú szellemi és erkölcsi fejlettséget tételez fel; ezen fejlettség külömbözteti meg az embert az embertől. Az igaz, jó és szép örök eszméi képezik az emberiség legdrágább kincseit ; ezek képesítenek tudományra, vallásosságra és művészetre, melyek együttvéve a népek valódi nagyságának és boldogságának feltételei. E háromság az, melynek világa ellenállhatatlanul vonzotta és ma is vonzza magához az érzéki eszes lényeket; ez a háromság az, mely felkölti, mozgásba hozza, tevékenységre indítja a szunnyadó szellemi erőket, s az embert, mint a szellemi erők és tehetségek szerencsés birtokosát, a földön elérhető tökély magaslatára jutni segíti. Ha szellemi szemeinkkel visszanézünk a mult országába s vizsgáljuk az emberi ész bámulatos müveit, azt találjuk a történet lapjain meghamisíthatatlan igazságként feljegyezve, hogy az öntudatra ébredt emberiséget az igaz, jó és szép három — egy eszméje vezette, kalauzolta és képesítettte nagy, nemes, magasztos és dicső tettekre. A gondolkodó értelemnek fáradozása az igazság keresésében hozta létre az egyes tudományokat; az előre törő akaratnak az erkölcsi és az anyagi világban egyaránt feltalálható jó megvalósítására irányított cselekvése, törekvése képezi alapját a szívjóságnak és a jócselekedetnek, valamint a jólétnek és a boldogságnak is ; a napi gondok és fáradalmak által megviselt kedélynek pedig a széppel való foglalkozás szerzi meg azon tiszta gyönyört, mely után az emberi lélek oly nagyon vágyódik. A lélek megnyugvásához, kielégítéséhez az. értelem és akarat munkáján kivül az érző kedély is nagy mértékben járúl, sőt a boldogságot csakis ezen utóbbi tehetség kielégülése adja meg; mert hiszen ha hevülünk az igazért, ha lelkesedünk a jóért, úgy bizonyára ezt tesszük a szépért is, mely az igaznak és jónak viszszaverődő fénye, s még a szeretet tulajdonképeni tárgya. Nincs kétség tehát abban, hogy a lélek nyugodtságát azon természetes állapotában kell keresnünk, midőn az a szép tárgyak élvezésébe merülve s azokban gyönyörködve jól érzi magát. Nagyon messze vezetne czélomtól, ha most a lelki tehetségek bővebb fejtegetésébe bocsátkozva az ember egész belső világának változatosságát külön-külön képekben mutatnám be; én itt a lelki életről csak némely általános s a felvett tárgyat megvilágító adatok rövid jelzésére szoritkozhatom. Az ujabb időben tett kutatások folytán azt állítják a bölcsészek, hogy a lélek szervezete igen szépen megfelel a test szervezetének. A mi testünk két idegrendszer által kormányoztatik, melyek