Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

Koszorú és Budapesti Szemle szépirodalmi folyóiratokban közzétett dolgozataival és egyetemi előadásaival és fejtegetéseivel; Névy László összegyűjtött Aesthetikai dolgozataival, melyek a Figyelő 1872-diki évfolyamában láttak először napvilágot. Ilynemű értekezések és fejtegetések szerzői még : Horváth Cyrill, Bodnár Zsigmond, Szana Tamás, Beöthy Zsolt, sat. — Kisebb-nagyobb aesthetikát, rövidebb vagy terjedelmesebb tanulmányokat írtak a széptan köréből: Greguss Mihály, latínul, Compendium Aesthetice, 1826., Kassa ; Greguss Ágost A szépészet alapvonalai, Budapest, 1879.; Purgstaller József Szépészet; Zsilinszky Mihály A széptan előcsarnoka és Széptani Levelek, Horvitz után ; Baráth Ferencz Aesthetika; Babies Kálmán Széptan ; Károly Gy. Hugó Szépészeti képzés; Jungmann József, innsbrucki egyetemi tanár, jezsuita, A Szépség és a Szépművészet, német eredetiből fordították a győri nagyobb papnevelőintézet Szent-Imre-Egyletének tagjai 1872ben; Blair Hugó Aesthetikai Leczkék, fordította Kis János; Lévay Imre Kalobiotika, vagyis Szépélettan; Greguss Ágost Tanulmányok; Taine Az eszmény a művészetben ; Lessing Laokoon ; Szana Tamás Vázlatok és Szünórákra; Castelár Emil A művészet, vallás és természet Olaszországban, sat Ezen repertóriumot egyrészt azért közlöm, hogy a józan tudományosság megszerzésére, és a szép, igaz és jó eszméinek megvalósítására nemes hévvel törekedni óhajtó magyar ifjúság figyelmét ezen és hasonló munkák felé irányítsam ; másrészt meg azért, hogy a fent kiírt szerzők munkáinak megnevezésével megjelöljem azon forrásokat, melyeknek átkutatása és elmélkedő összehasonlítása eredményezte a hőn szeretett magyar ifjúság fellelkesítése és hasznos olvasmánynyújtás czéljából közzétett jelen tanulmányomat. Már most világosan láthatjuk az eddig elmondottakból, hogy a legrégibb időtől fogva napjainkig számtalan jeles elme foglalkozott a szép eszméjével; az is tisztán áll előttünk, hogy nagy nézetkülömbség volt és van jelenleg is a bölcsészek és aesthetikusok közt a szép értelmezése és fejtegetése tekintetében; azt is tény gyanánt állíthatjuk, hogy ezen sublimis fogalomnak teljes, kimerítő és általános érvényű, tehát mindenre egyaránt alkalmazható meghatározása nem lehetséges, legalább ez még eddig- senkinek sem sikerült. Egy szigethez hasonló tehát a szépség fogalma, melyhez századokon és ezredeken át, a külömböző elviéletek hullámai között iparkodtak eljutni a tudós emberek; de kikötni még egynek sem sikerült. Az itt elősorolt külömbözö meghatározásokat pedig habokhoz hasonlítjuk, melyeken a gondolkodó létek világa kisebb-nagyobb fény nyel dereng.