Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 8 — Citromsav, 1784. fódözi föl Scheele K. V. Clepsydra, 1. vízóra. Cobaltum, kékeny, 1733. Brandt födözi föl. Collodium, 1845. Schönbein és 1847. Maynard Araerikában. Columbium, 1. niobium. Commutator, gyrotrop, irány változtató, 1821. Ampere találja föl, — 1828. Pohl javítja. Comparator, 1792. Lenoir mechanikus készíti először. Condensator, 1. sűrítő. Cölöpverőgép, 1532. Weber találja föl. — 1838. Perkins gőzmotorral köti össze. Csavar-fúvó, 1812. Cagniard de la Tour. „ -mérleg, 1785. Coulomb találja föl. Császár-zöld, 1. Scheele-zöld. Cseleny, 1. manganium. Csodakörény, thaumatrop, 1827. Paris készíti először. Cukormérö, saceharometer, 1840. Biot. — 1845. Soleil. Cyán, kékeny, 1815. Gay-Lussac födözi föl. „ -köneny, kéksav, 1782. Scheele K. V. állította elö legelőször a berlini kékből — 1822. Wőhler előállításának uj módját találja föl. D. Daedaleum, stroboskop-henger, 1866. Homer V. G. Daguerreotypia, foncsorfényképezés, 1838. Dagucrre találja föl. Dalton-törvény a gázok átömléséről, 1802. Dalton J. állítja tol. Dasymeter, légsürüségmérő, 1661. Guericke 0. találja föl. Davyum, vegytani uj elein, 1877. Kern S. födözi föl az érenyércben. Dárdany, 1. antimonium. Decipium, vegytani uj elem, 1878. Delafo7itaine állítja elö a samarskitből. Delejesség, vasat vonzó képességét ismerték az ókori görögök és rómaiak is, sarkiasságát nem. — 1600. Gilbert V. tudományosan taglalja. — 1785. Coulomb megállapítja a vonzás és taszítás törvényét. — 1820—21. Ampere fölállítja a delejesség villanyos elméletét. — 1845. Faraday M. fölfödözi a keresztdelejességet, diamagnetismust; azóta megkülönböztetjük a hosszdelejességet, paramagnetismust. — 1848. Pliicker tanulmányozza tüzetesebben. „ -mérő, magnetometer, 1832. Gauss készíti a kétszálas delejmérőt és Göttingában delejességi észleldét rendez be. Delejtü, Önálló-, astatikus tü, 1825. Nobili találja föl. „ -eltérítése a villanyfolyam által, 1820. (Jerstedt födözi föl.