Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

- 38 — Szineny, 1. vanadium. Színgyürük, a) vékony rétegeknél 1666. Newton értelmezi először, — 1823. Fresnel adja helyes megfejtését. — b) Galván-színgytirük, 1826. Nobili födözi föl. Színkép vörösön túli részét 1800. észleli először Herschel; — 1801. Ritter az ibolyán túlit és ebben — 1852. Stokes G. fölismer Fraunhofer-vonalakat. „ -elemzés. 1835. Wollaston észleli, hogy a villanyszikra színképe változik a villanysarkok anyagi minősége szerint. — 1857. Kirchhoff és Bunsen a tulaj donképeni megalapítói. Színszórodás, 1666. Neivton I. adja megfejtését. Színtelenítés, achromatismus, 1747. Euler adja elméletét. — 1757. Dollond John létesíti először. Színvakság, Daltonismus, 1794. Balton veszi észre először saját magán. Sziréna, zöngemagosság-mérő, 1819. Cagniard de la Tour. — 1830. Savart. — 1841. Oppelt és Seebeck A. Szivárvány megfejtését adja 1644. Descartes. Szivornya, emelcső, hébér, ismerték már a régi görögök, említi nevezetesen alexandriai Heron (284—221. K. e.) — Leirja 1601. Porta. — A kétkarú- vagy szög-szivomyát Jordán Já?ios találja föl és Reisel 1684. ismerteti. SzÓCSÖ, tuba Stentorophonica, 1670. Morland Sám. találja föl. Szóda, 1. natron. „ -gyártás, 1 791. Leblanc találja föl, akinek módszere dívik egész 1867-ig; azóta az ammoniak általi előállítási mód van leginkább alkalmazásban. Szögmérő, goniometer, a küllöst föltalálják: Carangeau és Majocchi — a tükröst pedig 1809. Wollaston W. H. Szögtükör tüneményét ismerte már 1558. Porta. T. Tachometer, 1. folyás-sebességmérő. Tangensbussola, -tájoló, 1835. Nervander készíti a legelsőt. — 1837. Pouillet készíti az első pontosabbat; egyszerűsítette — 1848. Weber V. Tannin, gubacscsersav, 1793. födözi föl Deyeux. Tantal, imeny, 1802. Eckeberg födözi föl. „ -sav, 1801. Hatchett és Eckeberg. Tartani-zöngék, 1. egybevetési-. Tautochronismus, egyidős-utak, 1656. Huyghens ismeri föl a cycloidának ezen tulajdonságát és alkalmazza az ingára.