Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 29 — elvitatni iparkodott Edison. — A németek Dr. Lüdtge-t tartják első feltalálónak. Mikroskop, górcső, összetett nagyító, 1590. Zacchariassen János és Jansen Zakariás, apa és fiú, készítik az első górcsővet. — 1738. Lieberkűhn tünt ki jeles mikroskopjaival. Mireny, 1. arsenium. Molybdän, ólany, 1778. Scheele K. V. födözi föl. — 1782. Hjelm előállítja a molybdansavból. „ -Sav, 1778. Scheele állította elő először a sárgaóloniércböl. Mosandrum, vegytani uj elem (?) 1878. Smith J. L. födözi föl; — 1879. Delafontaine kétségbe vonja elemvoltát. Mozgás-akadályok, a) A közeg ellenállásának tételét 1680. Newton állapítja meg. — b) A súrlódásról 1699. Amontons az első kísérletező. — 1750. Muschenbroek készíti a surlódásinérőt, tribometert. — 1781. Coulomb számításba veszi az egyszerű gépeknél. — 1831. Morin tesz ujabb meghatározásokat. — c) A kötelek merevségét 1808. Eytelwein veszi először számításba. M. Ny. Napállító, heliostat, 1738. Lieberkűhn használja először. — 1742. 's Gravesande ellátja óramüvei. Napfoltok, 1611. Fabricius fodözte föl. Naphömérö, 1. aktinometer. Naphtalin, 1820. Garden állítja elő először kőszénkátrányból. Napnagyító, 1738. állítja össze Lieberkűhn; — elméletét már előbb kifejtette Balthasar is. Naprendszer, világrendszer, 150. K. u. Claudius Ptolemaeus. — 1543. Copernik M. — 1587. Ticho de Brahe. Naptár-javítás, 44. K. e. Julius Caesar. — 1583. Nagy Gergely pápa. Narcotín, 1817. Sertürmer állítja elő először az ópiumból. Natrium, szikeny, 1807. Davy H. födözi föl. „ -bicarbonat, 1801. Rose V. „ -sulfát, 1. Glaubersó. Natron, szóda, 1758. Marggraf; — állítólag már az egyptomiak is gyártották. Nedvmérő, hygrometer, 1819. Daniell készíti harmatpont-mutatóját, — 1829. August a nedvliidegméröt, — 1875. Klinkerfuess készít nedvméröt emberhajból. Nedvmutató, hygroskop, 1664. Folli da Poppi használja föl először a