Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 27 — való Gay-Lussac szivornya-légsúlymérője. — 1844. Vidi föltalálja a fém-légsúlymérőt, aneroid-ot; ezt — 1845. Schinz tökéletesíti. — 1853. Bourdon készít fémgyűrüset, holosterique-1. — 1867. Geissler készít üvegből összerakható higanyos utazó-légsúlyméröt. Légszeszvilágitás, 1. gázvilágítás. Légszivattyú, 1650—54. Guericke Ottó találja föl. — 1658. Boyle ellátja hajtó fogas-kerékkel. — 1661. Huyghens (és npm Papin) adja hozzá a tányért és burát. — 1685. Senguerd találja föl a kettős fúrású csapot; — ugyanezen évben alkalmaz Sturm golyószelepet. — 1709. Hawksbee készít kettős hatásút. — 1725. Gravesande készíti a csap-kormányt. Légtüzszerszám, Mollet lyoni tanár találmánya. Légzés, 1790. Lavoisier A. L. és Seguin A. fejtik meg. Libella, lejtmérő, 1674. Hooke. — 1777. Mayer T. — Pontosabbakat Reichenbach és Frawihofer készítettek. Lichtenberg-idomok, 1777-ből valók. Likacsosság, 1661. a florenci akadémia, más célból kísérletezvén, kimutatja a fémek likacsosságát. „ -kémlő, 1. poroskop. Lithium, lavany. 1817. födözi föl Arfvedson. — 1860. Bunsen és Kirchhoff tanulmányozzák. Lőfegyver, 1381. Augsburgban tűnik föl. — 1480. Zollner Gáspár készít vontcsövűt, — 1570. Kuhfuss keréklakatosat, — 1807. Forsythe pcrcussiósat, és — 1833. Dreyse gyútűst. Lőgyapot, piroxilin, 1845. Schőnbein és B'óttger találják föl. Lőpor, 1320. körül Schwarz líerthold találja föl. — 1344. Spandau bari működött az első lőpormalom. — 1450. készítenek szemcsés lőport. Lövészeti inga, ballisztikus-, — 1741. Robins angol találja föl. M. Magasság-mérés, 1647. Pascal adja először a légsúlymérővel való ma- * gasság-meghatározásnak elvét, — 1817. YVollaston meghatározza a forrpont magosságából. Magnesia, keseréleg, 1755. Black J. ismeri föl először. Magnesium, kesreny, 1807. Davy H. állítja elő először a magnesiából voltaoszloppal, — 1829. Bussy a chlormagnesiumból valamivel nagyobb mennyiségben. Magnesium-fény, Bunsen és Roscoe kísérletei alapján 1867. óta van használatban a Grant-i6\v lámpákkal. Magneto-inductio, 1. delej villanyosság. „ -meter, 1. delejességmérö.