Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 25 — Központi mozgás, törvényeit tanulmányozták: Ptolomaeus a 2. sz. első felében, — 1554. Copernicus, — 1600. Tycho, — 1618. Keppler. — 1682. Newton határozottan megállapította. Kreosot, 1833. Reichenbach leli föl a köszénkátrányban. Kryophor, jéghordó, jégkészítő, Wollaston. Kupola-kemence, 1794. Wilkinson J. találmánya. Különzéki-hőmérő, 1. hőmérő. „ -légsúlymérö, August. L. Lanthan, rejteny, 1839. Mosander födözi föl. Lavany, 1. lithium. Lámpa-nagyító, 1771. Adams találja föl. Láttáv-mérÖ, optometer, Porterfield-Young (1801.) és Stampfer-éi, mind P. Scheiner, jezsuita, 1619. kísérletén alapulnak. — 1852. készít pontosabbat Ruete. Lehajlás, delejes-, 1543. Hartmann Gy. észleli Nürnbergben. — 1546. Normann mérte meg legelőször. „ -mérő, inelinatorium, 1576. Normann R. készíti az elsőt. „ -vonalak, 1700. Halley alkalmazza először. Leidenfrost-kisérlete, 1756. évből való. Lejtmérő, 1. libella. Lejtő, 1586. Stevinus származtatja le törvényét. — 1602. Galilei a sebesedő mozgás törvényeinek megállapítására használja. Lencse, 1285. Salvino degli Armati köszörül először üveglencsét. — 1693. Halley adja a lencsék törés-képletét. Levegő, földköri, 1774. Scheele K. V. és Lavoisier egyidőben, egymástól függetlenül fölismerik alkatrészeit; — 1783. Cavendish LI. meghatározza alkatrészeinek mennyiségét és kimutatja az elegy illési arányszám állandóságát. — 1878. Cailletet és Pictet cseppfolyóvá sűrítik. Légeny, nitrogenium, 1772. Rutherford D. fölismeri, de le nem írja, el sem nevezi ; vele egyidőben Priestley J. is fölismeri. — 1777. Scheele és — tőle függetlenül — Lavoisier állítják elő a levegőből. — 1878. Pictet és Cailletet cseppfolyóvá sűrítik. „ -essav, 1747. Dr. Hales állítja elő és salitromgáznak nevezi. — 1776. Priestley J. tanulmányozza tüzetesebben. „ -élecs, 1776. Priestley J. födözi föl. „ -sav, 1756. Cavendish H. ismeri föl vegyi összetételét. — A