Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1880

— i8 — tehát, hogy szívünk és kedélyhangulatunk az őskornak tüzénél, külö­nösen annak vallásos érzelmeinél fölmelegedhessék a nélkül, hogy az észnek tiszta világa az érzelemnek föláldoztatnék. Ne keressünk ködöt, homályt készakarva a mythusmagyarázás és jelképfejtegetésben, ne hordjunk vizet szándékosan a czélból, hogy az ösi, vallásos néze­teknek utolsó szent lángját kioltsuk, hogy minden e világon puszta, száraz és kietlen legyen, s a lelkesedésnek nyoma se maradjon . . . . Gyakran láta még azontúl Szép szivárványt a fiú, De, ha nézte, sírva fakadt S lőn kedélye szomorú : „Hogy üres kép, játszi sugár, Mit olyankor szeme lát, Nem híd, a mely összekötné Földdel a menny kapuját!" Arany J. A mythologia is csak egy szójárás, egy régi alakja a nyelvnek. S jóllehet a mythusok leginkább a természettel s annak kiváló tüne­ményeivel vannak összekapcsolva, használták azért azt mindenben és mindenhol. Semmi sincs kizárva a mythusi elnevezés alól, bennök foglaltatik az óvilág bölcsészete, erkölcse, története, vallása, bennök költészete, szobrászata, festészete, szóval minden, mit az ősemberek valaha láttak, csodáltak és imádtak. Balígó János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom