Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1880

— i6 — után a nyelvbúvár titkát föl nem fedi, meg nem magyarázza. Nem állván a vegyésznek hatalmában a napot elemezni, sugarait bontja szét; ugy kell nekünk a régi nyelvmorzsákat, mint parányi részeit az ősi napnak, összeszedegetni, bonczolgatni. Ezen irányban dolgoztak: Grim, Kuhn A., Maury, Breal, Pyl, Pott, Mayer L., Willer, Gerland, Hahn, Spiegel, Usener, Förster, Schwartz Fr. L. IV., Roscher, Cox, Goldziher, s kit legelőször kellett volna említenem, az irány népszerűsítése körül halhatatlan érdemeket szerzett Müller Miksa. Mint minden uj eszmének, ennek is akadnak ellenségei. Sokan ezen iskola hívei közül túl lőttek a czélon ügybuzgalmukban, midőn minden tudományos tapintatot nélkülöző, fanaticus módra gyermekmeséket és nyelvkiejtéseket, dajkaéneket a „solaris theoriá"-ra akartak visszavezetni. 8. Az újabbkori bölcsészet (positiva philosophia) jódarabig nem hallatta szavát a mythusok kérdésében, mignem Herbert Spencer „A sociologia elvei" cimü munka I. kötetében azonosította e kérdést a „primitiv ember" gondolatkörével. Támaszkodva Bleek délafrikai nyelvkutatásaira, a mythusok és vallások keletkezését az ősők kultuszában kereste. Elhibázott álláspont; mert ebből a mythusi istenek kalandjait és családi viszonyait sohasem fogja kimagyarázhatni. Főbb hivei s egyszersmind esküdt ellenségei az összehasonlító mythologiának: Girard de Rialle (La Mythologie comparec, T. premier Paris 1878), Tylor (Anfänge der Cultur), Lubbock, s némileg Angelo de Gubernatis (Mythologie des Plants, Paris 1878). 1 * Hazánk a mythusok értelmezéséhez ujabb adatokkal nem járult. Határozott iskolák nem keletkeztek, s ha valamiben, ezen egy dologban messze a külföld mögött állunk. Egyes szórványos kísérletek, többnyire fordítások vagy rövid értekezések és ismertetések nyomaira akadunk, melyek az iskola szűk falai számára szerkesztettek. A legújabb korban kezd nagyobb figyelem tárgya lenni a mythusmagyarázat; de eredeti s a kor igényeinek megfelelő mythologiánk még nincsen. Mellőzöm a mult század iskolai latin nyelvű kézikönyveit (leginkább Pomey és Gautruche P. francia jezsuiták munkái kivonatait), csak a magyar nyelven Írottak fölsorolására szorítkozom. Kolumban János. A régi pogányoknak az ő isteneikről és isteni tiszteletökről való história. 1766. Első magyar ny. mythologia. Megj. h. ismeretlen. Kiss János. Görög és római mythologia. 44 rézmetszetű képpel. 1805. Pest. Szabó József. Az oraculomok eredete. Tud. gyűjt. 1837. XI. k. 67. 1. Creuzer. Symbolik u. Myth. d. a. W. b. d. Griechen. Ismertetve Tudománytárban 1840. 4. k. 285. 1. U. itt Preller Demeter u. Persephone ismertetése. 1 A csoportozatokat illetőleg v. ö. Au. Jacob, Zur griechischen Mythologie, Télfy János, Szamosi János egyet, előad, a mythologiáról s a f. i. m.