Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1880

— 13 — Jupiter, Heracles, Castor, Pollux, Tejút, stb.) Angliából vándorolt az eszme Franciaországba s innét a németekhez. Főbb hívei; Pluche, Boulanger, Dupois. 6. Legenddriusok. A mythusokat vallásos mondáknak tekintették, s bennök szándékos allegorizálását látták az ember természeti állapotából kifejlett vallásosságnak, mint: C. de Brasses, I. Vico (Scienzia nuova 1725.) 7. Összevetök. Részben a különböző csoportok egyesítésén fáradoztak (Freret, Meiners), részben megrostálva az eddigi magyarázatokat, mindegyikből a valószínűt s elfogadhatót ölelték föl. Gerli. I. Vossius (De theologia gen tili libr. IX. 1668. Amst.) Al. Ross, At. Kirchen I. /., V. Scheffer /. t. III. Az újkort megnyitotta Heyne Keresztély (Apollodor nyomán, Bibliotheca Graeca) és Voss J. Henrik. (Mythologische Briefe.) Mindketten elválaszták a görög regét a többi keleti népekétől s a régi nép- és törzsmondákat fejlődésmenetükben tárgyalták. Voss határozottan állította, hogy a görögök eredetileg a monotheismust ismerték s kivánta, hogy a mondaanyag kritikai megválogatással a szellemfejlődés természetszerű folyamán, szigorú módszeres bizonyítással adassék elő. Erre megindult az újkor magyarázási folyama 8 irányban, melyek napjainkig tartanak. Forrásaikat merítik részint a hittérítők följegyzéseiből s idegen, műveletlen népek nyelvezete-, vallása- és szokásából, részint az angoloknak keleti foglalásaik utáni tudományos megfigyeléseikből. Legtöbbet tettek e téren a jezsuiták s az 1784-ben Calcuttában alakult ázsiai tudós-társaság. Az indusok szent nyelvének (sanskrit) elsajátítása s tudományos földolgozása bámulatos eredménynyel gazdagították ismereteinket. 1. Aegyptologusok, kik a mythusok magyarázásának egyedüli kulcsát az egyptomi (illetőleg kopt) nyelvben és vallásban keresik és hitük szerint a görögök és rómaiak innen kölcsönözték egész szellemi életüket. így: Wagner, v. Hug, Rolle, Gail, Em. David, Ross L., Braun Gy. (Ez utóbbi Naturgeschichte der Sage. Lipcse, 1864. cz. munkája 7. 1. így szól: „Also die Menschheit, falls sie auch in Blut und Sprache niemals Eins war, war doch in ihrem geistigen Eigenthum von jeher nur eine einzige Familie. Dieses Eigenthum wurde von Aegypten nach Babylon geschoben und von dort aus in die übrige Welt.") 2. Phoenicidnusok. Nemcsak a kereskedelem, földmívelés, betűk ismerete, hanem minden mythus s vallási alak is Phoeniciából származott át Görögországba. Böttiger (Museum der Kunstmythologie és Ideen zur Kunstmythologie) Siclcr F. K. L., v. Hug ide is számítható Untersuchungen ü. den Mythos der berühmten Völker der alten Welt cz. munkája miatt. 3. Sanscritistdk. A jezsuiták már a XVI. században tanulmányozták e nyelvet. Legnagyobb föltűnést keltett Wilford Jones értekezése az „Asiatic Researches" 5. kötetében, melyben a görög mysteriumoknál használatos zárszavakat (ÉJT«J wrr/fiia TtzúitTuévot?: = ná£) a braminok isteni tiszteleténél még mai nap is közkeletű imazáró szavakból származtatta, mely fölfedezés nagy lelkesedést szült a sanscritisták