Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877

3 Birtokterülete csak igen csekély távolságig halad délnek a Tisza mentén, nagy része délnyugotnak tart, s határos egy részről Szabadkával, más részről a volt Kiskunsággal, most Pest megye területével, majd északnak elnyúlik, mikor is Kecskemét, Jákóhalma és Félegyháza birtokait érinti. E villaalakuan szétágazó terület közé egész a Putriig a dorozsmai birtok ékelődik. Az említett terület összesen 138,946 holdat és 238 Q ölet tesz ki, melyhez még a városnak a Tisza balpartján fekvő torontáli birtokát kell számítanunk. E torontáli birtoka a városnak, mely Újszeged, továbbá a Tisza meg a Maros folyók között 2000 holdnyi területen fekszik, a volt Kiskunsággal határos Otömös-pusztából hasonló területnek kiszakítása és százezer frtnyi összegnek ráfizetése által került Szeged város birtokába. Fekvés tekintetében az egész városi birtok a Tisza felé észrevehetőleg lejt. Maga a város igen nagy részben lapályos és egészen a Tisza 1877-iki árszine alatt van ; az évenkint meg-megujuló ár ellen azonban a várost épen ugy, mint annak egész tiszamenti területét roppant költségbe került hatalmas töltések védelmezik. A városban még jelenleg is néhány holdra menő vizállás található, melyek közül említést érdemel a rókusi C s ö p ö r k e, az alsóvárosi K i s - T i s z a maradványa, valamint az u. ÍJ. Sinter tó és a Kácsafészek. Ezekben a viz még szárazság idején sem szokott mindig kiapadni. Nevezetesebb vizei a már említett Maros és Tisza folyókon kivül a F e h é r t ó, mely ujabban csatorna által a Maty vizével és így a Tiszával hozatott összeköttetésbe; továbbá a város alatt fekvő Ballagitó, mely a Boszorkány-sziget és a szintén ártérül szolgáló Hatty as által van keletről a Tiszától elválasztva, mig délről a Tompa-szigettel szemben a Tiszával érintkezik. A Ballagitótól délkeletre SzentMi h á 1 y t e 1 e k alatt kezdődik a terjedelmes B o d o n - r é t, mely részben a Matyból, részben a Tiszából kapja víztartalmát, majd Röszke mentében haladván, Paphalomnál Horgos területébe csap át. A Maty eredeténél 75—80 m. szélességű, s egy mértföldnyi utja után elágazik; egyik ága a dorozsmai határnak tart, hol számos szikes vízállással egyesül, a másik a szegedi földeken vesz el, mig a harmadik a Szegedtől 6 mértföldre eső Péteri-tóba szakad, majd ezen át egyes erek által a Dunával lép összeköttetésbe. Ez az oka, hogy a Duna vize némely évben Szeged város alatt kerül a Tiszába. A terjedelmesebb tavak közé számíthatók ínég az ismeretes Madarász tó, valamint a Kis- és Nagyszéksós tavak, mely utóbbiak egymással összeköttetésben állanak. Az északi területrészben figyelemre méltó a K ele vize, továbbá a Sövényháza határánál kezdődő Fertő és a Gryő meg Tápé birtokait érintő Baktó, mely utóbbi a Tisza árja ellen töltéssel biztosíttatván, mint kiszárított terület egykori tóvoltának most csak nevét viseli. A vizjárta helyek közé sorozandók az u. n. székek, melyek többnyire eső vagy hó által nyerik víztartalmukat, s lúgos vizök miatt gyógyhatású fürdó'kül használhatók; nevezetesebbek ezek közül: Domaszék, K i sí v án szék, Sárosszék, Makraszék, Gr y ő r i s z é k, S z i r t o sszék, Oszeszék, Móraszék, stb. Ezeken kivül számos más vizenyős hely, u. n. semlyék található, melyek főleg tavaszszal jó kaszálókul és legeltetőkül szolgálnak a városi birtokosoknak. Habár Szeged város egész birtokterülete róna, mégis nem ritkán találkozik az ember dombokkal, halmokkal, melyek majd magánosan, majd párosan vagy csoportosan emelkednek egymás körül. E halmok részint emberi kezeknek köszönik eredetüket, részint a geologiai korszak vizeinek lehuzódása alkalmával, uaint fövény- vagy agyaglerakodások származtak. Némelyeket a nép a tatár-török korszakból eredtet, mint l*