Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1876

9 ábrándjának ő sem. Vegyészeti ismeretei kiterjedtek voltak; ismerte az ezüst elkülönítését az aranytól választóvíz segítségével, valamint a nemes fémekét a nemtelenektől hó' által és a fémek színítését kén- és mireny­vegyeikbó'l föllengítés útján. Tudományos képzettsége mellett jelleme által is kivált kortársai közül; Tritheim, egy 15. sz. iró, így szól róla: „Magnus » in magia naturali, maior in philosophia, maxiinus in theologia." A vegy­tanra vonatkozó iratai közül fölemlítendó'k: De Alchymia; De rebus nietallicis et mineralibus. 3. B a c o (v. Bacon) Roger, ki Bachon néven is neveztetik, Alber­tus M.-nak kortársa volt; 1219-ben Ilchester-ben Somerset grófságban született, tanult Párisban és a szt. Ferenc-rendbe lépvén nyilvánosan ta­nárkodott Oxfordban, hol 1292-ben halt meg. Határozott eló'szeretettel szentelte magát a mennyiség- és természettudományoknak s tág körű is­meretei által kivívta magának a Doctor mirabilis dísznevet. Legkiválóbb érdemei közé kell sorolnunk módszerét, melyszerint mindazt, amiről mások irataiban olvasott, maga kísérletileg törekedett megismerni; ámde abban a korban e törekvése által míg egyrészről méltó bámulatot, addig más­részről ixldözdetést is vont fejére, minthogy az ördögökkel űzött cimbora­ság gyanújába vették, sőt 10 évig fogságban is tartották. Sokoldalú alapos ismeretei által magasan föliil állott ugyan kortársai fölött, de az alchemiát illetőleg ő is rabja volt kora téves nézeteinek. A bölcsek kö­vének létezését minden kétségen fölül állónak hitte ő is, állítván, hogy abból egy kis rész képes ezerszer ezer (millies millia et ultra) rész fémet aranynyá változtatni; előállításának módjára nézve azonban eltért az alche­mistáktól; hitte és ajánlotta, hogy a természet útját követve a tűz beha­tása által finomítandó valamely fémből (gyaníthatólag az ónt akarja ér­tetni) kell előállítani. „In mineraüum vero locis invenitur caliditas semper constans" mondja s azt hiszi, hogy ez a meleg hozza létre a nemtelen ércekből a nemesebb és legnemesebb fémet, tehát az emberi mesterségnek is ezen tényezőt, a tüzet kell a finomításnál alkalmaznia. A tudomány majdnem minden ágáról írt munkákat s ezek között az alchemiáról is. 4. Bach none Arnold, közönségesen Villanovanusnak is neveztetik szülőhelyétől Yillanovatól Spanyolhonban, hol 1235-ben szü­letett. Barcelonában tanult, majd később tanított is; mint bölcsész és orvos nagy hírnévre tett szert, de mint tévhit-terjesztő száműzetett. Ekkor Párisba menekült, hol egy ideig a természettudományokat tanította, de itt is üldöztetést vont fejére, mint bűbájos és ördöngös s innen is menekülni kényszerült; hasonló sors érte Montpellierben s igy egészen elhagyta Franciarszágot és 1269-ben Szicíliába ment, hol Frigyes király ótalma alatt nagy tekintélynek örvendett. Frigyes őt 1312-ben követségben Avi­gnonba Kelemen pápához küldé; ezen útban hajótörést szenvedvén életét a habokban veszté. Hirnevét nemcsak a gyógytan körüli érdemeinek, ha­nem ép úgy köszönheti vegytani ismereteinek, melyeket a spanyol­országi főiskolákban szerezvén a szomszéd tartományokban terjesztett. Az arab vegyészek legfontosabb fölfödözéseik az ő előadásai által lettek az egyetemek közkincseivé. Buzgó alchemista volt ő is, aki szilárdan hitt a fémek átváltozhatásában; kétségen fölül állónak tartja a bölcsek kövé­nek létezését s erejét abban állapítá meg, hogy 100 sr. higanyt aranynyá változtat. 5. Raimundus Lullus 1235-ben Pahnaban Majorka szigetén született; mint itjú aragoniai I. Jakab seregében katonáskodott, majd mint udvaronc 30 éves koráig igen könnyelmű életet folytatott; látván azonban bűnös életmódjának elrettentő következményeit, egészen megváltozott; vagyonát kiosztotta a szegények között s a tudományokra adta magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom