Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1876
9 ábrándjának ő sem. Vegyészeti ismeretei kiterjedtek voltak; ismerte az ezüst elkülönítését az aranytól választóvíz segítségével, valamint a nemes fémekét a nemtelenektől hó' által és a fémek színítését kén- és mirenyvegyeikbó'l föllengítés útján. Tudományos képzettsége mellett jelleme által is kivált kortársai közül; Tritheim, egy 15. sz. iró, így szól róla: „Magnus » in magia naturali, maior in philosophia, maxiinus in theologia." A vegytanra vonatkozó iratai közül fölemlítendó'k: De Alchymia; De rebus nietallicis et mineralibus. 3. B a c o (v. Bacon) Roger, ki Bachon néven is neveztetik, Albertus M.-nak kortársa volt; 1219-ben Ilchester-ben Somerset grófságban született, tanult Párisban és a szt. Ferenc-rendbe lépvén nyilvánosan tanárkodott Oxfordban, hol 1292-ben halt meg. Határozott eló'szeretettel szentelte magát a mennyiség- és természettudományoknak s tág körű ismeretei által kivívta magának a Doctor mirabilis dísznevet. Legkiválóbb érdemei közé kell sorolnunk módszerét, melyszerint mindazt, amiről mások irataiban olvasott, maga kísérletileg törekedett megismerni; ámde abban a korban e törekvése által míg egyrészről méltó bámulatot, addig másrészről ixldözdetést is vont fejére, minthogy az ördögökkel űzött cimboraság gyanújába vették, sőt 10 évig fogságban is tartották. Sokoldalú alapos ismeretei által magasan föliil állott ugyan kortársai fölött, de az alchemiát illetőleg ő is rabja volt kora téves nézeteinek. A bölcsek kövének létezését minden kétségen fölül állónak hitte ő is, állítván, hogy abból egy kis rész képes ezerszer ezer (millies millia et ultra) rész fémet aranynyá változtatni; előállításának módjára nézve azonban eltért az alchemistáktól; hitte és ajánlotta, hogy a természet útját követve a tűz behatása által finomítandó valamely fémből (gyaníthatólag az ónt akarja értetni) kell előállítani. „In mineraüum vero locis invenitur caliditas semper constans" mondja s azt hiszi, hogy ez a meleg hozza létre a nemtelen ércekből a nemesebb és legnemesebb fémet, tehát az emberi mesterségnek is ezen tényezőt, a tüzet kell a finomításnál alkalmaznia. A tudomány majdnem minden ágáról írt munkákat s ezek között az alchemiáról is. 4. Bach none Arnold, közönségesen Villanovanusnak is neveztetik szülőhelyétől Yillanovatól Spanyolhonban, hol 1235-ben született. Barcelonában tanult, majd később tanított is; mint bölcsész és orvos nagy hírnévre tett szert, de mint tévhit-terjesztő száműzetett. Ekkor Párisba menekült, hol egy ideig a természettudományokat tanította, de itt is üldöztetést vont fejére, mint bűbájos és ördöngös s innen is menekülni kényszerült; hasonló sors érte Montpellierben s igy egészen elhagyta Franciarszágot és 1269-ben Szicíliába ment, hol Frigyes király ótalma alatt nagy tekintélynek örvendett. Frigyes őt 1312-ben követségben Avignonba Kelemen pápához küldé; ezen útban hajótörést szenvedvén életét a habokban veszté. Hirnevét nemcsak a gyógytan körüli érdemeinek, hanem ép úgy köszönheti vegytani ismereteinek, melyeket a spanyolországi főiskolákban szerezvén a szomszéd tartományokban terjesztett. Az arab vegyészek legfontosabb fölfödözéseik az ő előadásai által lettek az egyetemek közkincseivé. Buzgó alchemista volt ő is, aki szilárdan hitt a fémek átváltozhatásában; kétségen fölül állónak tartja a bölcsek kövének létezését s erejét abban állapítá meg, hogy 100 sr. higanyt aranynyá változtat. 5. Raimundus Lullus 1235-ben Pahnaban Majorka szigetén született; mint itjú aragoniai I. Jakab seregében katonáskodott, majd mint udvaronc 30 éves koráig igen könnyelmű életet folytatott; látván azonban bűnös életmódjának elrettentő következményeit, egészen megváltozott; vagyonát kiosztotta a szegények között s a tudományokra adta magát.
