Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1875
6 zeugt auch die verwickelte organische Complication kraftbegabter Stoffe im Thierleibe eine Gesammtsumme von Effecten, welche zu einer Einheit verbunden, von uns Geist, Seele, Gedanke genannt wird." Hasonló szellemben nyilatkoznak a többi materialisták is, habár a gondolat keletkezésére nézve nem mindig értenek egyet. így Moleschott a gondolatot az agyveló' phosphortartalmával hozza viszonyba; innen azon mondása: „Ohne Phosphor kein Gedanke." Vogt pedig az agyvelő secretiójának mondja, mely szerint a gondolat oly viszonyban áll az agyvelőhöz, mint p. az epe a májhoz. Ezekből kétségtelenül kitűnik, hogy a materialismus szellemi lényt nem ismer. Mit mi léleknek nevezünk, az szerinte nem egyéb, mint maga az agyvelő, melynek sajátszerű constructiójában gyökerezik minden lelki tevékenység. A szellemi élet princípiumának önállóságát és az anyagtóli függetlenségét, mint vastag képtelenséget egyszerűen tagadja. Büchner idevonatkozólag azt mondja: „Die Seelenfunction ist nur eine besondere Ausrüstungsweise der Lebenskraft, bedingt durch die eigentümliche Construction der Gchirnmaterialität. Dieselbe Kraft, die durch den Magen verdaut, denkt durch das Gehirn. Alles Gefasel, welches die philosophischen Psychologen von der Selbstständigkeit des menschlichen Geistes und von seiner Unabhängigkeit von seinem materiellen Substrat bis da vorgebracht haben, erscheint der Macht der Thatsaclien gegenüber als völlig werthlos. (Kraft und Stoff 122. 1.) — Ennél világosabban, de egyszersmind nagyobb cyiiismussal alig lehet beszélni.* Az ismeret eredetét illetőleg a materialismus oda nyilatkozik, hogy az érzéki észrevevés az egyedüli tényező, mely azt létesíti. Az érzék, t. i. az egyetlen közvetítő az objectum és az agyvelő functiója között. Az objectum az érzékre hatást gyakorol, az agyvelő pedig ezen hatás következtében tevékenységre ingereltetik, mely tevékenység azután az érzékre ható tárgy képzetét hozza létre. Ez oknál fogva oly gondolat, mely érzéki tárgyra nem vonatkozik, objectiv érvényűnek nein tekinthető. A materialismus szerint tehát érzékfölötti, transcendens dolgok nem léteznek; minden speculatio csak nevetséges légbekapkodás és az eszményinek gondolata csak egy beteges agy velőnek szüleménye.* b) A spiritualismus. A spiritualismus a materialismus ellenében a következő tételt állítja föl: A lélek szerves testünktől lényegileg különböző, anyagtalan és egyszerű substantia, azaz szellemi lény. E tételt azután két úton törekszik megalapítani: negative és positive. Negative kimutatja, hogy a lélek 1) testünkkel azonos nem lehet, de 2) a physikai és chemiai erők complicált kölcsönhatásának productuma sem lehet. Positive pedig kimutatja, hogy az öntudat, ész és akarat oly facto* Lotze, Mikrokosmos: Unter allen Verirrungen dos menschlichen Geistos ist diese mir immer als die seltsamste erschienen , dass er dahin kommen konnte, sein eigenes Wesen, welches er allein unmittelbar erlebt, zu bezweifeln, oder es sich als Erzeugniss einer äusseren Natur wieder schenken zu lassen, die wir nur aus zweiter Hand, durch das vermittelnde "Wesen eben des Geistes kennen, den wir läugneton. ** Moleschott, Kreislauf deä*Lobens: Ich habe es in meinem zweiten Briefe entwickelt, dass wir ausser den Vorhältnissen der Körperwelt zu unseren Sinnen nichts aufzufassen vermögen. Alle Erkonntniss ist sinnlich. — Yogt, Köhlerglaube und Wissenschaft: Mit der Grenze der sinnlichen Erfahrung ist auch die Grenze des Denkens gegeben. — Büchner, Kraft u. Stoff: Der Naturkundige kennt nur Körper und Eigenschaften von Körpern; was darüber ist, nennt er transcendent, und die Transcendonz betrachtet er als eine Yerirrung des menschlichen Geistes. — Feuerbach: Nur das Object der Sinne oder das Sinnliche allein ist wahrhaft wirklich. Wahrheit, Wirklichkeit und Sinnlichkeit sind daher Eins.
