Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1875
4 egyszerű és szabad tevékenységű lény. Melyik félnek van igaza? Kisértsük meg e kérdést megoldani. a) A materialism us. A materialisták valamennyien megegyeznek abban, hogy az emberi lélek anyagi lény; de arra nézve, bogy ezen anyagi lény különbözik-e testünk anyagától vagy azzal teljesen azonos, már különböző nézetüek. Mire nézve kétféle materialismust is kell megkülönböztetnünk: az úgynevezett antik materialismust, mely a bennünk uralkodó életelvet anyaginak, összetettnek ugyan, de szerves testünk anyagától mégis különbözőnek tartja; és az ujabb vagy modern materialismust, mely e különbségen már túlteszi magát azáltal, hogy a lelki élet princípiumát testünk anyagának olyszerü organikus conformatiójába fekteti, miszerint az képes úgynevezett lelki ténykedések végrehajtására. Az antik materialismus párthívei közé sorolandók leginkább a régi naturalisták és atomisták, továbbá az epikuraeusok és stoikusok, kik valamennyien többé-kevésbbó összhangzólag a lelket a legfinomabb anyagi alapelemekbó'l (atomokból) összetett substantiának gondolták. Hogy e régi bölcselők a lélek lényegének megfelelőbb nézetre miért nem tudtak emelkedni, annak okát ig3n találóan kif ejti Aqu. Tamás, midőn a régi naturalistákra vonatkozólag ig y szól: „Priores naturales, quia considerabant res cognitas esse corporeas et materialcs, posuerunt oportere res cognitas etiam in anima cognoscente materialiter esse. Et ideo, ut animae attribuerent omnium cognitionein, posuerunt earn habere naturam communem cum omnibus. Et quia natura principiatoruin ex principiis constituitur, attribuerunt animae naturam principii. Ita, qui dixit princípium omnium esse ignem, posuit animam esse de natura ignis, et similiter de acre et aqua. Empedocles autem qui posuit quatuor elementa, et duo moventia, ex his etiani dixit animam esse constitutam." I. q. 84. a. 2. Hogy tehát az antik materialismus az anyagiságból teljesen kibontakozni nem tudott, azt a természeti létezés szükkörü ismeretének inkább, mint az alapos vizsgálódás hiányának kell tulajdonítanunk. De ennek dacára is fölötte áll a modern materialismusnak, amennyiben nézeteit mégis egy jobb meggyőződés szelleme lengi át, míg az a modern materialismusbaii teljesen hiányzik. — De lássuk ezt közelebbről. A modern materialismus ugy, mint az korunkban, különösen Németországban, föllépett, sem eredetiséggel nem bir, sem uj gondolatokkal és érvekkel nem dicsekedhetik ; mert alaptanai ugyanazok, melyeket már a francia encyclopaedisták hirdettek s a , Systeme de la nature', ,1' H o m m e machine' és egyéb hasontartalmú iratokban bővebben kifejtettek és megalapítottak. A Systeme de la nature szerint éppen ugy, mint a modern materialismus szerint az ember, mint egyáltalában minden élő lény, nem egyéb mint egy természeti gép, mely csak a physikai és chemiai erők hatalma alatt álló anyagi alapelemek sajátszerű combinatiója folytán jött létre.* Mindkettő azon alaptételből indul ki, hogy nincs erő anyag nélkül és nincs anyag erő nélkül, hanem a kettő föltételezi egymást, mint elválhatlan momentumai azonegy öröktől fogva létező substantiának. Ez alapon azután a legmerészebb következtetésekkel törekszenek megfej* Systeme de la nature, chap. I: L'homme est l'ouvrage de la nature, il existe dans la nature, il est soumis ä ses loix, il ne peut s'en afl'ranchir, il ne peut mérne par la pensee en sortir. . . . L'homme est un étre purement physique. — Moleschott, Kreislauf des Lebens : Der Stoff regiert den Menschen ; der Monscli ist nur ein verschwindendes Product und Moment im Kreislauf des Lebens und vom Augenblicke der Zeugung an in einem Meere von kreisenden Stoffen.
