Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1875
14 nem hogy a célokat, melyekre törekvését irányítja, és a normákat, melyek által vezettetik, s végre a jónak ismert tárgy különféle vonatkozásait önmagához, ezen célokhoz és normákhoz is megismerje. De mivel kimutattatott, hogy mindezen megismerés oly elv részéről, mely csak orgánumokban működik, lehetetlen; azért következtetnünk kell, hogy az akarat sem birhatna szabadsággal, ha nem gyökereznék oly elvben, melynek tevékenysége immanens, az anyagtól független.* A végeredmény tehát az, hogy az emberi lélek csak anyagtalan substantia lehet. c) A materialisták ellenvetései. 1. Az anyagnak oly attribútumai vannak, melyek részekre nem oszthatók s ennélfogva egyszerűek, minő a súly, mozgási erő sat. Abból tehát, hogy a gondolás a spiritualisták szerint oszthatlan, egyszerű lelki működés, nem következik, liogy annak elve nem lehet anyagszerű. -— Felelet: Az anyag attribútumai csak in abstracto oszthatlanok, de nem in concreto, vagyis a substratummal való egyesülésükben is. így p. ha valamely test három részre osztatik, súlya is ugyanannyi részre fog oszolni. Mig ellenben a gondolás nemcsak in abstracto, hanem az alanynyal való egyesülésében, tehát in concreto, is egyszerű és oszthatlan lelki tevékenység. Mert ha nem volna az, a gondolási functiók megfejthetlen rejtvények maradnának. így p. ha tekintjük az Ítélés functióját, ez nem egyéb, mint két fogalom egymáshozi viszonyának gondolati kifejezése. Már ha e két fogalom egy egészen egyszerű gondolási tényben nem foglaltatnék, a köztük fönálló viszonyt sem tudnók meghatározni. Ha tehát a gondolás in concreto is egyszerű és oszthatlan tevékenység, minden tevékenység lényeges minősége pedig elvének lényeges minőségével ellentétben nem állhat: következtetnünk kell, hogy a lélek, mely a gondolásnak mint egyszerű és oszthatlan tevékenységnek elve, szintén csak egyszerű és oszthatlan, vagyis anyagtalan lény lehet. 2. A lélek csak úgy képes a testet mozgásba hozni, ha azzal érintkezik ; de testtel csak test érintkezhetik, következőleg a lélek anyagtalan nem lehet. — Felelet: Az anyag tehetlenségénél fogva önmagát mozgásba hozni nem képes, minek következtében sohasem tehet mozgásokat anélkül, hogy maga külső hatás által mozgásba ne hozassék. De mivel a mozgás mint okozat nyilvánul, oknak is kell lenni, mely azt létre hozza. A mozgás ennélfogva mozgatót, ez pedig egy első mozgatót tételez föl, mely nemcsak mást, hanem önmagát is képes mozgatni; mivel enélkül mozgás nem létezhetnék.** S minthogy oly lény, mely önmozgással bir, * S. Bonav. in 1. 2. Dist. 25. p. 1: Arbitrium idem est, quod judicium, ad cujus nutum ceterae virtutes moventur et obediunt. Judicare autem illius est, secundum rationem completam, cujus est discernere inter justum et injustum, et inter proprium et alienum: nulla autem potentia novit, quid justum et quid injustum, nisi ilia sola, quae est particeps rationis et nata est cognoscere summam justitiam, a qua est regula omnis juris : hoc autem solum est in ea substantia, quae est ad imaginem Dei, qualis est tantum substantia rationalis. Nulla enim substantia discernit, quid proprium et quid alienum, nisi cognoscat seipsam et actum suum proprium: sed nunquam aliqua potentia seipsam cognoscit vel supra seipsam reflectitur, quae sit alligata materiae. Si igitur omnes potentiae sunt alligatae materiae et substantiae corporali praeter solam rationalem, sola ilia est, quae potest se super seipsam reflectere; et ideo ipsa sola est, in qua est plenum judicium et arbitrium in discernendo. ** Sum. I. qu. 3. a. 1: Necesse est id quod est primum ens, esse in actu, et nullo modo in potentia. Licet enim in uno et eodem quod exit de potentia in actum, prior sit tempore potentia quam actus, simpliciter tamen prior est actus quam potentia ; quia quod est in potentia non reducitur in actum, nisi per ens actu Omne auten corpus est in potentia. — Caro, Le matérialisme et la science : S'il est scientifiquement établi quo la matiere n'entre en mouvement que quand elle est sollicitée, qu'elle ne perd son mouvement qu'en le communniquant, ne semble-t-il pas plus analogue a l'esprit de la