Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1873

9 Diderot utalt legelőször arra, hogy a becsületes jellemek komoly, ha nem is tra­gikus esélyei a polgári életben, a drámai költészet még eddig fel nem használt gazdag forrásai lehetnek: de mig Diderot komoly vígjátéka leginkább pathetikus természetű, addig Lessingé a valódi életnek természetim viszfénye. Kitűnő müve e nemben Barnhelmi Minna, mely a drámai költészetben új nemet alkot, a szomorú- és vígjáték között állót; megvannak benne mindkettőből bizonyos jellemző vonások, anélkül, hogy ezek zavarólag hatnának. E mű az első nemzeti német vigjáték, mely még napjainkban is az egyedüli az egész német irodalomban. Göthe, ki e mű mintájára dolgozta ki ifjúkori drámai ki­sérleteit, e munka értékét és jelentőségét örökre megállapítja, midőn „Dichtung und Wall rheit" cimű visszaemlékezéseiben ezeket mondja: ,,Es ist die erste aus dem bedeu­tenden Leben gegriffene Theaterproduction von specifisch temporärem Gehalt, die dess­wegen auch eine unberechenbare Wirkung that: Minna von Barn heim. Diese Pro­duction war es, die den Blick in eine höhere und bedeutendere Welt aus der literarischen und bürgerlichen, in welcher sich die Dichtung bisher bewegt hatte, glücklich eröffnete." Göthe még mint agg férfiú is. Eckermaim-nali beszélgetéseiben visszaemlékezik azon ha­tásra, melyet e darab reá mint ifjúra gyakorolt: „Valóban", úgymond, „fényes meteor volt az; figyelmeztetett bennünket, hogy fenségesebb valami is létezik, melyről az akkori lanyha irodalomnak fogalma sem volt; s ha Göthe a III. felvonásban nagyon előtérbe nyomuló mel­lékalakokról, Franciska és Wernerről . kevésbbé helyeslőleg látszik itélni, egyszersmind azon észrevételt is teszi, hogy e kedves jellemekben Lessing örömét és gyönyörűségét találta, és azért foglalkozott velők talán kelleténél tovább; de épen e mellékszerepeken nyugszik e mű népszerűségének egy része, mely ezelőtt 100 évvel példátlan volt, és még most sem enyészett el tökéletesen. Tudjuk, hogy a hét éves háborúban a kevély porosz mélv sebeket ütött a szá­szokon, miket a politikai béke sem volt képes behegeszteni s a felizgatott kedélyeket le­csendesíteni ; ezt akarta e színmű eszközölni. A szász nők szeretetreméltósága meghódítja a poroszokat, és a béke megköttetik mind a fő, mind a mellékszereplők szerencsés egy­bekelése által. Azonban fontosabb ennél azon valóban népies iránv, mely az egész művet átlengi, valamint a határozott törekvés: egy német férfi szellemét, erejét és jellem­szilárdságát feltüntetni, továbbá egy német hölgy okosságát és szeretetreméltóságát a leg­szebb színekkel festeni. Szokásban volt ez időben, ha katonát szerepeltettek a színpadon, azt nevetségessé tenni; Lessing Tellheimban egy jellemszilárd katonát hoz a színpadra, s benne, mint mái­több ízben más darabjaiban is tevé, egy egész osztályt szép oldaláról is feltüntet. Alap­eszméje e darabnak a katonai becsület. Figyelemre méltó, hogy míg a mellékszereplők, sőt részben a hősnő is, a vidor szerepkörhöz tartoznak, addig Telllieim határozotton komoly jellem. E hős a becsület eszményképe,ki előtt mindennek, mi a becsülettel ellenkezik, még magá­nak a szerelemnek is hátrálnia kell; Tellheim az elöljáró példány képe, ki iránt alattvalói imá­dással határos tisztelettel viseltetnek, s ki még a haszonleső csúszó-mászó korcsmárossal is becsületesen bánik a helyett, hogy azt érdeme szerint megbüntetné; Tellheim hű barát, a legmélyebb érzésű szerelemre képes, mert tiszteli a nőt; Tellheim hódolatteljes és ha­tározott jellemű, ki nem engedi meg, hogy jegyesét oly névhez csatolja, mely, habár ér­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom