Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1872

9 ellenkező rezgési állapotúak s egyenlő erősségüek. Azután mérjük meg a resonatorok és hangforrásaik közötti távolságot s alkalmazzuk azon ismert törvényt, melyszermt: hangok, melyek különböző távolság mellett egyenlő erősségüek, egyenlő távolság mellett erősségre nézve úgy viszonylanak egymáshoz, mint előbbi távolságaik négyzetei. Azonban pusztán a resonator ide-oda mozgatásával igen bajos a kellő eredményt elérni, sőt olykor épenséggel lehetetlen is; mivel bizonyos távolság mellett, melynél a hanghullámok esetleg egyenlő erősségüek, azok nem szükségkép ellenkező rezgési álla1 ' r potuak is es viszont. Biztosabb az eredmény, ha annyira távolítjuk az erősebb hangforrás resonatorát, hogy a lángkép csipkéi lehetőleg megkisebbedjenek; a teljesen ellenkező rezgési állapotot pedig azáltal iparkodunk ezalatt létrehozni, hogy az egyik hangforrás zengését megmegszakítjuk. De ezen lit meg hosszadalmas és fáradságos. E nehézségek elkerülése végett Mayer kivágott az egyik kautsuk-csőből egy darabot, melynek hossza a kísérlet alatti hang félhullámhosszával volt egyenlő s azt üvegesővel helyettesítette, melybe léghatlanul — de könnyen kihúzhatólag — egy másik ugyanoly hosszú üvegcsővet dugott. A kisérlet ekkor biztos és kényelmes, amennyiben az egyik resonator távolítása és a üvegcső ki-kihuzása által könnyen és gyorsan elérhető a lángképen azonnal feltűnő eredmény : a találkozó hanghullámok egyenlő erőssége és ellenkező rezgési állapota. Könnyen észrevehető, hogy a hangok erősségének ily összehasonlítása három feltételt foglal magában és pedig: 1-ször hogy a hang erőssége a távolság négyzete szerint gyengül; 2-szor hogy a félhullámhosszaságú üvegcső kihúzása által a hang erőssége módosulást nem szenved; 3-szor hogy a resonatorok előtti hullámok erősségének viszonya ezekben meg nem változik. Az első feltétel általános rezgéstani okoknál fogva, a második pedig Biot és Regnaultnak e tárgyra vonatkozó kísérletei alapján elfogadható. A harmadik feltétel lyessége iránt sincs ugyan okunk kételkedni, de nincs is biztos adatunk, melynélfogva azt el kellene fogadnunk. M a y e r vállalkozik helyességének kisérleti megállapítására. Szintúgy világos az is, hogy M. fentebbi módszere különböző magasságú hangok erősségének összemérésére nem alkalmas, mert ezek más-más sebességgel rezegnek, hanem, hogy a König-féle genialis eszközök segélyével Mayer remek kísérletei után nem leend nehéz erre nézve is valamely alkalmas módot kigondolni, azt a legközelebbi jövő bizonyára igazolni fogja. Mayer igéri, hogy e tárgyra vonatkozólag is kiterjesztendi búvárkodását. Vajha fáradozását a tudomány és tanügy érdekében e téren is oly fényes siker koronázná, mint azon, melyet jelen soraimmal röviden megismertetni szándékoztam! Dr. Volly István. 2