Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1857
29 III. A tanoda belső állapota. A xnult évekhez hasonlag a lefolyt év is october elején vette kezdetét a sz. Lélek segélyül hivása mellett, bevégezvén előbb a fölvételi és ismétlői vizsgákat. Ugyanazon hó 4-kén nem feledkezék meg a tanári testület a dicsőén uralkodó apostoli Fejedelem névünnepéröl, melyet mint a közhaza atyjának napját a szentegyházba sereglett ifjúsággal sz. mise áldozattal szentele meg, az alatt buzgó áhitattal esdvén a Mindenhatónál legszerencsésb életeért. Azután új erővel és szokott buzgósággal folyának az előadások, melyek egy pár közbe jött örvendetes jelenet által villanyoztattak fel. Az egyik januarius 18-án történt dr. Haas Mihály, iskolai tanácsos, jelenleg kinevezett szathmári püspök úrömga látogatásával, mely mint akkor kedves ép oly örvendetes azon meglepetés, mely a jeles férfiút az iskolák fővezetése mellett szerzett bokros érdemeinél fogva a legfelsőbb kegyelem által boldogitá. Ad multos annos !! — A másik jelenet hasonlóul örvendetes is, boldogító is volt gymnasiumunkra nézve, midőn april 21-kén délelőtti órákban cs. k. Albert főherceg ö fönsége díszes kiséret mellett egyenkint minden osztályt meglátogatni méltóztatott. E kitűnő kegyelem annál maradóbb hatású lön és leend az ifjúság ártatlan kebelében, minthogy egyszersmind alkalom nyújtatott neki a magas vendég előtt tudásának zsengéjét elébe lerakhatni. Sokan kétkednek, pedig igaz, miszerint az észszerű alkalmak legösztönzöbbek a növekedő ifjúság haladására. Öröm volt láthatni, miként emelkedett a mesterkéletlen kebel a leereszkedő nyájasság látása, s egyes fölszólitások és kérdezgetések hallatára. Éltesse az Isten a kegyes Főherceget hazánk boldogitására legjobb egészségben soká, ig! Szerencsés vala gymnasiumunk év folytán még püspöki biztosaihoz ngos Kreminger Antal, prépost és ft. Drahoss Gergely alesperes urakhoz is, mint az ifjúság vallásos és erkölcsi haladásának hű őrei és tanúihoz. A délelötii rendes előadásokat, mint mindig 7 '/ 2 órakor sz. mise szokta megelőzni; vasár- és ünnepnapokon a szokott isteni tiszteletet hitelemzések és szónoklatok követték. — A sz. gyónást az oltári szentségben való részesüléssel tanéven által ötször végezték. — A húsvéti sz. gyónást és áldozást sz. gyakorlatok előzték meg. Szent meneteken mindannyiszor áhitattal nem csak jelen voltak, hanem a betanított alkalmi szent énekek zengedezéseivel az ájtatoskodó népre buzgón hatottak. Ünnepélyes áhitattal tartatott meg az ifjúság védszentjének — sz. Alajosnak — napja is. A folytonos munkásságra szoktatott ifjúság könnyen fegyelemben tartható. Miért a tanárikar minden törekvése oda irányoztatott, miszerint azt okosan elfoglalva akként tartsa korlátok közt, miként se az elkedvetlenedésre az erőt fölülmúló munka által okot ne szolgáltasson, se a kicsaponghatásra a könnyítés által akarva okot ne adjon. S mégis — minthogy a hány a tauonc, annyi a hajlam — nem történhetik-e, hogy egyes csábítás is megakarja mérgezni a jóra hajló ártatlan szivet? mi azonban az ügyes tanár figyelmét ritkán kerülheti el. Általában ifjúságunk a neki szabott törvények iránt tiszteletet önkényt tanúsító volt, és ez mindig megnyugtatásul szolgál a lelkiismeretes tanári testület s igazgatóságnak. XIII. A tanoda külső állapota. Tanodánk külső állapotát illetőleg megjegyzendőnek véltük, hogy, miután ifjúságunk száma évenkint szép gyarapodásnak örvend, nehogy a helyiség akadályul legyen a tanoncok befogadására, az igazgató, szokott gondosságánál fogva a t. c. városi polgármesteri
