Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1856

15 185 4/s-ik év a m. korra, gondosságát tartja fenn tanukép, mennyire gondoskodik a tanodai ifjúság kellő kiképeztetéséröl. Ugyanis a nevezett évben rendeletet bocsátott országszerte a tanodákhoz, mely szerint ut és alkalom nyittatott a tanároknak tudományos tapasztalatok gyűjtésére Bécsben. Mely alkalmat tanodánk is felhasználandó, köréből két jeles tanárunk dr. Rohrer Antal és Csaplár Benedek két havi szünidőre — a Rend költségén — rándula fel. Mi hogy sikerrel történt, gymnasiumunk leghitelesb bizonyság. A szellemi mivelödésnek, ha az kellőleg fejlesztetik, következetes eredménye a val­lásosság, melyet minden olyatén alkalmak, melyeknek célja a valódirai törekvés, előmozditnak. Egy ily alkalom szolgált a nevezett év october havában, fentiszteltiik megyés püspökünk apos­toli látogatása, ifjúságiink vallásosságának emelésére, mely alkalommal a kegyes főpap nem­csak részesíté azt az isteni szolgálatban, hanem ahoz egyszersmind magasztos szavakba öntött sikerre buzditó sz. beszédet is tartott a hitigazságokról, kiválólag a vigasztaló sz. Lélek aján­dokairól. — Ugyanazon tanév május 8-án hatásos befolyású volt a gyenge szivekbe a szeplő­telen sz. Szűznek tiszteletére legpéldásabb áhítattal tartott nyolcadnapos ünnepélye, midőn a b. Szűz eredeti bün nélküli születése hitágazatul kihirdettetett. 185%-dik év annyiban lett érdekes mindjárt kezdetben gymnasiumunkra nézve, a mennyiben az érdemet méltányolni akaró rend-elöljárók a tanoda-igazgatót egyszersmind ház­főnökséggel tisztelék meg, minthogy a tisztelet nem egyedül a megtisztelt egyénre, mint inkább a gymnasiumra hat. — Ugyan ez év october 22-én egy más szerencsében részesült fótanodánk. Viale Praela, pápai apostoli követ a cs. kir. bécsi udvarnál, bibornok és bolognai érsek ö magossága látogatá meg tanodánkat, minden osztályt külön vévén szemlélési tárgyául, majd végre a természettudományi műteremet is megnézni kegyeskedett. A nyájas kedélyű tudós egy­házfő teljes örömét nyilvánitá a látottak és tapasztaltak fölött. — Hasonló szerencsében része­sültünk ugyanazon év nov. 20. Pouche, budai Helytartósági tanácsos urat tisztelhetvén tano­dánk falai közt. Kinek tanodánkban kezelt tanügy fölötti dicséretes nyilatkozatát, tanodánk történetébe jegyezni érdemesnek tartottuk. Azonban a szerencse változékonysága a tanügyben is megmutatá dulását, megmutatá, hogy azt is sújthatja kisebb nagyobb szerencsétlenség vas keze. A tanügy csak jelentékeny erök által kezeltetik kellően, ennek meggyengülese a kezelést is érezhetővé teszi. Végh János, böl­csészettudor s több éven át nem mindennapi történettanára a szegedi fötanodának, a tanügy saj­nosan érzett veszteségére s a tanárkar nem színlett szomorúságára legszebb virágzó korában — élte 42. évében súlyos negyedfél évi szenvedése után, 1856-ki április 10-én jobb életre szenderült. A jeles elhunytban, kit tiszta őszinteség, páratlan becsületesség és példás buzgóság fontos hi­vatalában jellemzének, a tanügy gyei együtt a tudományosság is, melynek egyedül áldozta éle­tét, igen sokat vesztett. Áldásos emlékét híven őrzik feledni nem tudó jeles tanítványaival buzgó tanártársai. Mi megújítva emlékét átadjuk az utókornak, mely a fáradhatatlan munkást tisztelet­ben tartandja. Adja Isten, hogy a sokat de példás tűréssel szenvedettnek porai békében hamvad­janak és nyugodjanak a nagy számadás végnapjaigü Május 18-án B. Régen, hannoverai születésű kitűnő államtudós látogatá meg a helybeli fónök Bonyhády István úr ö nga és Farkas János akkor helyettes polgármester úr kíséretében a tanodaigazgatót, hogy a fötanoda természettani műteremét megszemlélhesse, hol egy óra foly­táig élvezte a természettudományok édes gyönyöreit. Történeti adataink az emiitettük évre még azáltal lőnek érdekesek, hogy a vallásosság az iijuság közt lényeges előnyt vívott ki az előbbinél. Az igazgató t. i. ki az isteni szolgálatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom