Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1855

6 cseleköcletek rovatában. Feleinket tökélyesítve minmagunk tökélyesítését is emeljük. A' szellem­íeny nem fogy, sot növekszik a' megosztás által. A' társodalmi üdvös közremimkálhatás lelkiösmeretös előkészületet igényel; ennélfogva komoly tanulmányok 's figyelmes tapasztalások által kell tehetségeink mindegyikét a' lehető leggondosabban kiképeznünk, főleg pedig azon irányban, mellyben a' közgyarapodásra legtöbb hasznos hatás eszközölhető általuk. Tanulmányaink tárgya átalában véve: a' természet és szel­lem, az érzékelhető és észlelhető. Ujabb korunkban az oktatás, a' tanulás tárgyainak szapo­rodása-, a' mindig mélyebb mélyebb alapra törekvő tudásnak j igénylete-, meg az idővel való gazdálkodás elvének követköztében úgynevezett valárd-, (reál) és szellemképző irányra különítve halad, de olly kölcsönös egymásra-hatással, mint az emberegyén egységében a' szellemi és érzéki. — A' merőben érzéki kiadja-e az emberlény fogalmát? és a' tisztán szellemi, melly az érzékitől teljesen elvált, nem fensöbb-e az emberinél? Valóban ezt csak az érzékekhöz csatolt szellem állítja elő. -— A' tápadó föld tüskés barázdáin munkálva fárad, míg keblében égi eszményét érleli; alant vet, hogy fent arasson. — Az emberlény e' fogalmából fűződik ki természetös irányzatú törekvése. A' szellemképző tanulmányok mindenkor kiváló alapját teendik minden oktatásnak; mert mindenha fódolog lesz, az embernek született lényt a' szó valódi értelmében emberré képezni, és csak e' nélkülözhetlen alapon lehet öt a' hivatása szerinti külön szakmára alkal­massá idomítni. Ez alap hiányát semmi egyéb képzöttség nem pótolhatja ki. Ez oka, miért helyeznek a' komolyan gondolkodók mindenkor olly kiváló fontosságot a' szellemképző tanokra, mellyek már régóta humanior vagyis emberibb, azaz: emberképzö névvel] tiszteltetnek meg, 's jogosan; mert aránylag méltatva az ideiglenit, arra fordítják a' fögondot, a' mi lényeges, 's legkivált szükséges. A' realismus és liumanismus fölötti vitatkozásokban eléggé kitűnt ez ildomos felfogás ez utóbbinak avatott híveiben, kik a' természettudományokrul, magasb szem­pontbul indulva ki, elfogulatlanül nyilatkoztak, azokat egyszersmind a' szellemképzés hathatós eszközeiül ismervén el. mit a' merőben valárd irány emberei nem eléggé szoktak tekintetbe venni. Ha az anyagi érdekek által túlkapatott elmék néha böcsmérelni merték a' szellemképző tanulmányokat, ócsárlásuk önlelkökre hat vissza, hiányos vagy félszeg felfogásukból eredvén az, leginkább azon tapasztalatnál fogva, miszerint oldalkinövéseikben, hívatlan kezelőik téve­dései miatt, épen úgy, mint bármi egyéb, mihöz kontár kezek nyúlnak, a' szellemképző tanok körül is mutatkoztak gyarlóságok; ámde illyesek miatt azokat leszólni 's fényűzési cikkek sorába alacsonyítni legalább is meggondolatlanság, vagy elfogúlt itélet, melly az igazi és ál között a' különbséget nem ismeri, 's kárhoztatja az üdvöst a' hozzáfért visszaélések miatt. A' szellemképző tanulmányok hivatása annyival fónségösebb az anyagi érdekekre vo­natkozókénál , a' mennyivel magasztosabb a' fensöbb nemű szellemi tehetségek feladata az érzékiekénél. A' társodalmi életre való hathatósabb befolyás, valamint átalán az emberi szellem sikeresb vezérlése leginkább a' szellemképző tanoknak jutott különös feladatul, 's ez oknál fogva a' szellemi erők 's tehetségek legjavát igénylik művelőikben, úgymint kik a' szűz vesta­tüzet szent hűséggel ápolni hivatvák. A' serdülő ifjúnak, ki a' társalom közjavának előmozdítása végett élvezi a' közköltség­gel alapított 's fentartott tanodák jótékonyságát, korán kell e' fölfogással tisztában lennie. Az előlegezett jótétemény kétszerösen kötelezi öt arra, hogy minden tehetségét a' társalom minél nagyobb hasznának eszközlésére fejleszsze. Igaz ugyan, hogy már akkor sem lesz hatástalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom