Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1855
ÖNKÉPZÉSI IRÁNYZATOK. Ü3 tanoda! évkönyvek igen alkalmas csatornákul szolgálnak, egyeben kívül, arra, hogy koronkint, illető viszonzásul, a' tudományok hol egyik hol másik szakában mj-. tett mélyebb búvárlatok eredményeit is közöljék. A' messzebb haladott nömzetek tanári V, testületei régóta használják e' módot a' tudományosság hathatós előmozdítására. Ez úton jött nyilvány elé számos nagyböcsü monografia, 's nem egy tudományrészlet nyerte tisztább kivilágítását. Nálunk sem hiányzanak a' szép példák nyomán megeredt törekvések. Mind ennek méltányos elismerése mellett, midőn a' bizalom e' nyilvános tanúságul szolgálandó értesítvényben szót-emelésre hí fel, a' cél és eszközök komoly megfontolása s' a' mindenünnen környező viszonyok gondos egybevetése után szerényebb kiinduláspontban állapodott meg elhatározásom. Nem elmecsillogtatásra kecsegtető eszme, hanem azon gondolat szolgált irányul, hogy a' legfőbb szükségü teendőkre nézve ez által is némi hasznosat fogok lendíthetni. Ezen elmélködés, bármennyire átgondolt 's átérzett nézletek 's észleletek alapján kelt, bármilly benső meggyőződés szüleménye is, mégsem tart igényt saját leleme'nyi érvényre, sőt inkább örömest támaszkodik az évezredek-igazolta tisztes ódonság tekintélyére, úgymint a'meg nem vesztögetött gondolkodás természetösb nyilatkozataira, 's abban lelendi némi értékét, hogy az elméket szanaszét tévesztő divatvélemények bonyodalmain áttekintve, 's az emberi nöm ős történelméig nyúlván le, az örökké igaznak, valódi szépnek és jónak, tisztább nyilatkozásaikban, fölismerésére segíteni törekszik. A' kellő irány felfódözésében legtöbbször tétovázó 's gyakran elszédülő iíjú nömzedékre kiván tehát különösen hatni, megkinálva a' haladni vágyót iránytű-, távcső- és mérónnal a' szellemi haladás pályáján szükséges tájékozás végett. Bennünk és kívülünk {számtalan az eszméltetö jelenség ama nagy célra, melly felé törekedni feladata a' teremtmények összeségének, 's a' mellyre kisebb nagyobb mértékben, 's erőinek és tehetségeinek arányában minden összemüködik. Bármerre tekint» elfogulatlan 's tisztán szemlélő pillantatoddal, mindenütt fölleled e' magasztos cél felé irányzott eszme nyomát, 's ébresztő villanatát; de leghathatósabban tenvalódban érzed buzdító intését. A' fensöbb vágyakban, az alantisággal teljesen ki nem elégíthető tisztább sóvárgásokban nyilatkozik különösen az a' végtelen felé törekvés, melly szüntelenül ös eredetéhöz vonzza a' halhatatlan képmást mindaddig, míg ez az alantiság szennyétől el nem torzítva végső sugárig el nem veszté fönségös bélyegét. 1 *
