Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1855

17 igazi szellemi birtokká nem képes áthasonlítni; külső gyarapodás, aggregatum, 's csupán kiilmáz marad az, mellyet az idő és viszonyok könnyen lesúrolván, az azokkal nem rokonúlt szellem meddőn teng, mindinkább érzéki valójába kérgesödve. Sőt nem ritka tapasztalat, mikép az illy lélek belvilága, mellyliez a' reá pazérlott szellemi hatások nem juthatának be, azoktul idegenködve, 's magába vonúltan, az ámító műveltségi külburíték alatt egészen ellentétes sötét irányt vesz. Az illykép alakúit jellemek is elég szomorú példányaiul tűntek föl az önmagukkal való meghasonlottságnak; és a' hiú nagyravágyás nyomorú előítéleteinél fogva külső idomíttatásukhoz mért viszonyokba illesztetvén, mint azokban illetéktelen 's így helyösen be sem illő elemek sok bajnak lőnek okozói, t. i. igazi béltartalommal nem birván jogosiiltságra szeyt tenni, a' fondorkodás gonosz ármányaival igyeköztek magoknak érvényt eszközölni, 's így egyéni meghasonlottságuk feleiknek is ártalmukra szolgált. Néha az egész társodalom megsínli egyes elvetemült tagjának elfajultságát. A' belérték nélküli tolárd kénytelen lényegös hijányát külszínre eröködéssel elpalástolni, 's e' törekvés sok aljas tényre csábítja; söt gyakran a' romlottság örvényébe sodorja. így háramlanak néha az egyesek eleve eltévesztött lelki irányzata miatt a' legnagyobb veszélyek az egész államra. Az eleve helyösen tájékozott önképzés sikeresben fog töreködni a' lélekmüvelésre nézve olly nagy fontosságú öszhangzatosságra is; a' korán megtisztúlt öntudat kellő gondot fordítand minden egyes tehetségének illő kiképzésére, nehogy az egymás rovására fejlesztöttek aránytalanságuk által az egyéni fejlöttség böcse't érvénytelenítsék; mint a' képzelem túlcsapongása az itélet ügyefogyottságát, a' tépelődő okoskodás 's a' légben kalandozó elvontság az érzület 's erkölcsi jellem kárát okozza; és az illy bármelly oldalra félszeg módon kinőtt tévirány az ép lélekegységnek torzulását eredményözi, minek annyi szánandó példáját, söt mondhatni áldozatát , zokon sajnáljuk. Van valami elidegenítő a' szívtelen tudományban, valamint az esztelen ábrándozásban is; az összhangzatos lélekre bántólag hat minden harmoniátlanság. A' történelem hűen elénk tárja milly ádáz vészt idéztek a' szellemfejlödési ferdeségek egész nömzetekre. A' valódi műveltség a' szellemnek teljes és belülről kifelé központi sugarakként növekvő gyarapodása által történik. így keletközik a' romlatlan érzelmek alapján az értelmi emelködés 's ezek nyomán a' szilárd 's magasabb törekvésű erkölcsi jellem. Helyösen mondatik, mikép: ,,a' léleknek legjobb állapota az, midőn az értelem világa és a' szív melege egy arányban vannak; mert az ész szív nélkül csak téli nap; a' szív ész nélkül hő, de sötét éj; a' kettő együtt májusi hajnal." Az önképzésre nézve nagy nyomatékú e' figyelmeztetés. A' szervesnek lenni kellő műveltségnek az egész egyéni valót át kell hatnia. Nemcsak, hogy a' szív elhanyaglásával nem teljes az elmét bármennyire fejlesztő képzés, hanem még az érzékeket illői eg tekintetbe nem vevő is tévösvényen botorkál. Minden létegrész, mint többé kevésbbé az egyéni feladatra közreműködő, aránylagos igényre jogosult; 's károsúlata az egészre hat vissza. Az öszhangzatos önképzés a' testi szerveket is kellő gondoskodással ápolja. A' testgyakorlat jótékony befolyással birván a' szellemi képességekre méltán ajánltatik a' szellemfejlesztés szempontjából is. A' látás, hallás 'stb. érzékek képzése pedig mennyire szükségös a' szellem nömösítése végett, ki nem tudja? Az alakító 's szóló művészetek ,e' szervek mint csatornák által folynak be lelkünk idomítására. És a' szépművészet remekeinél mi volna hathatósabb szellemünk emelésére ? — Nemcsak az élet tavaszának örvendő szívre nézve legjótékonyabb szellemi dajkák a' nyájas Múzsák, de az élet alkonyát is bájosan derítik azok. De hisz a' szívnek mindig ifjúnak kell maradnia; még az öszbeborúlt fővel is szépen megfér a' tiszta érzelmű ifjúszív, söt a' gyermekded ártatlan 3