Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1854

IV. Szóbeli előadás (mint fölebb.) V. írásbeli előadás , szerkesztés vagy irály. Első osztályra kitüntetéssel: Első osztályra: Második osztályra: Hibátlan, mindig hibátlan, biz­tos, szabad s ügyes, gyors és sikerült, virágos nyelvezetű, ve­lős nyelvezetű, átgondolt tar­talmú, célszerű elrendezésű, sza­batos. Többnyire , gyakran , néha hi­bátlan , nehézkes, lassudad , stb. határozókkal. Egészen hiányos, épen nem biztos, legtöbbnyire hibateljes, egészen fogyatkozó, merőben za­vart , egészen összeftiggetlen, folyton tétovázó és fölszinü, szebb kifejezésékre mitsem ügyelő stb. C. Földrajz és történelem. Itt néha az egyéniség kívánja , hogy az Ítéleteket elkülönítve állítsuk elö, épen ugy felgymna­siumban magasabb követelések kívánják az önállólag feldolgozott és pragmatikai tudásnak élesebb jellemzését. 1. Felfogás (mint fölebb.) 2. Leirás (mint fölebb nyelvt. ism.) Ehez adandók még : F öldraj z. Jól rendezett, tiszta, teljes, az ide vágó olvasmányok önálló használatával. önálló ítéletes ki­mutatásával , átható. Részleg zavart, hely-, termé­szet s néprajzilag kevesbbé biz­tos, kevesbbé pontos leírása a természet-, égal-, hely- s törté­neti adatokhoz. Egészen rendezetlen , minden kuszáló , épen nem biztos , egé­szen homályos, épen nem pontos. Földrajz. 3. Földképrajztail. (Itt nem annyira a rajzolásbani csinosság és gya­korlott kéz , mint az eléállitásbani gyorsaság és biztosság tekintetbe vétele kívántatik). Pontos , ügyes, biztos, csinos. Épen ügyetlen , teljesen gya­korlatlan , hanyagságból hiányos. iN'em egészen helyes, kissé lassú, kevéssé gyámoltalan, kissé késedelmes, feszes, kissé tetszet­ten, idomtalan, nem eléggé tiszta. Megjegyzendő: Arra hogy a tanulók a földrajzban a szükséges rendszeres ismereteket alaposan elsajátíthassák, kívántatik, hogy a világisméből elégséges tudással bírjanak. Ez ügyben pedig szük­séges, hogy a láthatárról, annak gondolható háromféle helyzetéről elég világos fogalmat szerezzenek magoknak, hahogy a világtanban valamit felfogni óhajtanak. A ki a láthatár különféleségét az egyen­lítőn, sarkakon és a szélesség fokán meg nem fogja, az a többiről sem szerzend magának fogalmat. A láthatárról szóló tan tehát a világ ismében az, minek eldődeink egyéb tudományokban a szamár­hidját nevezték. Magától értetődik tehát, hogy a földrajzból, különösen a felgymnasiumban a fett előmenetelek megítélésénél, a világisme tudását is tekintetbe kell venni s ott e jelzőkkel alapos, rend­szeres, tiszta, összefüggő ismeret a világtanban , vagy : elégséges tudás nélkül a világtanban járat­lan, nem biztos , zavart a világtanban , vagy hiányos ismerettel a világtanban stb. jelöltessenek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom