Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1851
Az 1793-ki év új korszak vala a szegedi iskolákra nézve. 1792-ben t. i. b. eml. Ferenc 24,241 sz. a. nov. 2. kelt kegyelmes leiratánál fogva, Szeged városának a feltanoda ügyében fölterjesztett folyamodványát megerősítvén, ez a kegyes rendiekkel szaporítandó tanárok tanítására nézve új szerződésre lépett, melynek erejénél fogva 12 tag részére 2600 ft folyó pénzben, évnegyedenkint fizetendő, határoztatott. Ide járult még az, bogy a lak fentartása és mindennemű iskolai szükségletek pótlása is a városé legyenek. 1802-ben a feltanodában hitszónokot (exhortatort), ki egyszersmind vallástanár lenne, alapított; 1818-ban pedig, mivel a vallástanár akkori felsőbb Rendeletnél fogva, a magyar nyelvet is tanitni köteleztetett, részére évi díj határoztatott. Ezekből ismét látjuk, hogy a t. c. Tanács és városi képviselő polgárság, a mint a szellemi szükség igénybe vette az anyagit, soha el nem voná munkás tanáraitól a nélkülözhetlen segélyt. Ezt méltánylandónak, úgy hiszem, megbocsát a t. c. közönség, ha legalább hálatiszteletből fölhozom azon jótékonyan gondolkodó és jó hatással működő jeles elődök emlékét,*) kik a hálás utódok előtt utánzás és tiszteletkép fölrovattak áz cnyészetlen keblek mélyeiben, hogy nagyszerű tetteiket fenragyogtathassák, azokkal büszkélkedhessenek, s a megszilárdított magasztos tettet, ha alkalmok nyílik, növelhessék, gyarapíthassák. Áldás a dicső férfiak hamvaira, hogy békén nyugodjanak a hamvaikban is feledhetlenek! Hány ezer gyermeket és ifjat hozatátok ti ki a sötétség tömkelegéből! IIa neveiket fen nem tartja vala is a szorgalommal szerkesztett névlajstromzat; eléggé igazolná azon számtalan szerencsések tömege, kik, messze vidékről jővén, s a fölvilágosító tudományok által kiképezve magoknak előleges állásokat biztosítván, százakra jótékonyari hatottak. De már ha megemlékeznünk kelle azokról, kiknek első keletkeztél köszöni tanintézetünk: talán nem rovandják föl hibául, ha ezen intézet első munkásainak emlékét is tiszteletből ily fényes alkalommal fölmelegíteni el nem mulasztom. Lássuk hát csak a legelsőket: 172'/2—1730-ig volt tanár Pécsy Domonkos k. rendi növendék pap az úgy nevezett parva és principiában. 172 2/s-ban, midőn a Syntaxis és Grammatika megnyittatott, tanitó volt ugyanaz. 172 3/i-beR volt Frigyes nevü k. r. növ. pap. 172 4/ s-ben a Poesis és Rhetorika megnyitásakor Jakab nevü áldozár. 172 5/ 6-ban Chrysostomus. Továbbá: Henrik, Dienes, Jakab, Demeter, Péter, Tamás, Sámuel, Leopold, Rajmund, Jeromos, Bernát s több mesterek. Iskolafelügy élők **) 172'/ 2-ben Iíubránszky László (két izben volt rendfőnök) 1723— 1728-ig. Demka Sándor (ez alatt nyittatott meg a Syntaxis és Grammatika). 1729 — 1732-ig Bencsik Gábor. 1733 és 1734-ben Pécsy Domonkos. 1735—1738-ig Bieleczky Ágoston (1738-ki Junius hóban kiütött a dögvész és tartott 1739-ki áprilisig). 1739-1742-ig Molnár Máté (1740-ben ismét kiütött a dögvész és az iskolák bezárva maradtak 1741—ki Május l-ig). 1743-ban ismét Demka Sándor. 1744-ben Rosinszky Ambrus. 1745 és 1746-ban Zbrojni Konrád. 1747-ben Frank Ernő. 1748-ban Szabó Lukács. 1749 —1753-ig Lality Elek (szegedi születés). 1754-ben Rátay Egyed. 1755-ben Tapolcsányi Gergely Pál (rendfőnök volt). 1756 és 1757-ben Petraskó Sándor. 1758—1761-ig Szepesy Vazul. 1762-ben Lukács Rókus. 1763 *) Temesváry János volt az iskolák felállításakor főbíró. **) Felügyelöknek vagy Praefectusoknak neveztettek a most igazgatóknak nevezett egyének.
