Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1851
7 kitűnő gondoskodással valának. 1709 és 1710-ben dögvész által pusztíttatott Szeged, melynek számosan levének szánandó áldozatai. — Nem csoda tehát, ha a magasztos tudományok áldásos malasztjait mindeddig nem éldelheték. A mindig jó indulatu lakosság ezektől sem idegenkedett. A körülmények tevék olyanná, milyen a harcok által fölizgatott, nagyban zaklatott és kizsákmányolt nép közönségesen lenni szokott. XVIII. század vala Szeged városát illetőleg e részben legjelentékenyebb. Ezen század adott léteit azon tudományos intézetnek, melynek történeti vázlatát akarom eléállítani. Szerencsés és mindig áldást érdemlő ötlet vala, hogy a homály lassankinti szétoszlatására tudós iskolák nyitásáról gondoskodtak. Áldás hamvaikra a jeles elődöknek, kik levonandók a vastag tudatlanság fátyolát., iskolákat állítanak, örök időkre tartandókat! megízlclék azok kétségkívül már eleve azon hasznokat, melyek a tudományokból az emberiség egész életére háromlanak; megismerkedének a dicsőség ama fényével, melyet a tudományok üdvös hatásuknál fogva a közre árasztani szoktak; élvezék már ama gyönyört, mely bennünket a tudományok által kivívandó szerencse minden fokaira kísérni szok; nem feledék el végre azon boldogságot, melyet azok tiszta és komor időkben a tudóstól soha meg nem tagadnak, megtagadni nem tudnak. Tudták ama jeles elődök, hogy nincs társaság, nem keletkezhetik akár legcsekélyebb helység, akár város, mely tudós férfiakat nem igényelne, kik tudományszerüleg törvényeket és szabályokat alkotnak, azok szerint élendők, létöket és vagyonaikat biztosítandók. Hogy e b. eml. elődök igen eszélyesen cselekvének, iskolákat állítván, azt csak az fogja tagadhatni, ki saját létéről lenne elég botor kételkedhetni. Ekkor, a fentebb idéztem időben, alapítatolt tehát Szegeden a középtanoda, mely 1720-ban febr. 20-kán királyi helybenhagyás által megerősíttetett 800 fr. díj mellett; jobb ellátás végett a plébániai jövedelem, miután ugyanazon évben a plébánia is a kegyes rendiekre bízatott, hozzá adatván. És hogy ez alapítvány így véve elégséges lehetett, kisem kételkedhetik. Nagyszerű vala tehát a boldogult alapítók által a kegyes rendiekröli gondoskodás ! Az alapítási év után 172^-ben csak két osztály — az úgynevezett parva és principia — nyittatott meg, míg majd 172 2/3-ban poesis és rhetorica. Mikép karoltatott fel már zsengéjében ez új tanintézet, igazolja, mint alább látni fogjuk, az iskolák népessége. Miből egyszersmind láthatni, mily óhajtott, mily szükséges vala annak létrehozatala; láthatni azon buzgóságot, melylyel a szegedi nép a tanítás után sovárgott; de láthatni egyszersmind tanárok részéről is a tanítási hevet, melylyel az űzetett, és azt, hogy a legtávolabb vidékről jött tanulók hasonló örömmel karolák fel az iskolákat, melyeket oly sokáig nélkülözniük kellett. 1788-ig a kegyes rendiek mint lelkészek és tanitók működtek Szegeden. Ekkor, felsőbb Rendelet folytán., a plébániától elmozdittatván, egyedül az iskolák mellett tartattakmeg. így elesvén a plébániai jövedelemtől, egyedül a fenérintett 800 ftra szoríttattak; mely öszveg, minthogy hat egyén (egy főnök és öt tanár) ellátására nem vala elegendő, 100 fttal szaporittatott. 1790-ben növekedvén a drágaság, 600 frttal nagyobbítatott az alapítvány, mely tartott 1792-ig. Ekkor a gondos elődök a gymnasium hat osztályához még kettőt igyekvének csatolni, azaz: feltanodát vagyis Lyceumot állítani.
