Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1851
azon bőkezű díjazás, mellyel a tanárok elláttattak. Csak az akkori pécsi püspököt, Vilmost idézem elé példakép, ki Betliini Galván nevü törvénytanárnak a városban (Pécsett) lakhelyül saját házát, jövedelméből pedig 1 évenkint háromszáz marka aranyat (1200 ez. frt.) és Yrugh nevü helységei adományozta.*) Ezt követék a jeles főpapnak utódai is, kiknek IX. Bonifác pápa megengedte, hogy az egyházi vagy polgári jogok tanárainak egyszer egyszer három prépostságot engedményezhessenek.**) Nem hiányzott tehát már XIV. században egyes példa, hogy a tanárok illően elláttattak, fáradságaik méltányoltattak. Nein is csoda, ha ezen egyetem annyira virágzott, hogy tanulóinak száma olykor négy ezernél is többre ment. Még az ó-budai egyetemet említi a történelem, melyet a tudománykedvelő Zsigmond állított fel; de virágzása és egyéb érdekes körülményeiről mitsem hagyott emlékül a história. IIa az említettem században oly nagy volt az iskolák iránti buzgalom; legkevésbbé sem kételkedhetünk, hogy az a Hunyady Mátyás fényes korában, XV. században, még fényesb térre emeltetett. Itt találkozunk már városi (elemi) iskolákkal, névszerint, Lippán, Szegeden, Pozsonyban, stb. sőtSelmecen, Lőcsén, Kassán, Bártfán Gymnasiummal is.***) Nem kell felednünk, hogy a fennevezett monostori, káptalani és püspöki iskolák nem csak fentartatlak folytatólag, sőt ez időszakban különösen a püspöki iskolák, virágzásuk tetőpontjára jutottak. A pécsi egyetem folyvást virágzott; versenytársul állítatott fel a pozsoni és a célba vett de Mátyás kora halála miatt nem létesítetlietelt világhírű budai. Negyvenezer tanulóra volt ez t. c. közönség tervezve! De talán csodálják, hogy ennyi buzgóság közt még Szeged tudományos intézetnek nem örvendhetett. Ki a körülmények folyamát közelebbről ismeri, az, úgyhiszem, nem fog csodálkozhatni. Ekkor Szeged még nagyobb jelentékenységre nem vergődhetett, legalább lakosait tekintve, nem lehetének olyanok, kiknek kebleikben a tudományok iránt hajlam támadhatott volna, nem ismerék, legalább azt kel) feltennünk, a tudományok nagy becsét, azért nem is érezék azok szükségességét. A szomorú emlékű mohácsi vész minden eddigi fáradozások gyümölcseit fölemésztette. A haza mély gyászba döntetett. Sok iskola, mely már nagyban virágzott, bezáratott. A főpapok, kik leginkább buzgólkodtak a nevelés és iskolaügy mellett, az említettem gászos esemény után meggyérültek. Ily mostoha körülmények közt, milyeket eléállít a történelem, nem csodálkozhatni, ha azt mondom, hogy ez időben — a XVI. században — huzamosb életre nem vergődhettek; a figyelemnek egész más, mint az iskola lehetett tárgya. Fenmaradt mindazáltal még e nagy csapás után is a már néhányszor említettem pécsi egyetem, Oláh Miklós esztergomi érsek pártolása által; sőt Nagy-Szombatban is ő állított fel iskolákat. Dallos Miklós győri püspök Győrött, Draskovich György püspök Szombathelyen, Veránc Antal egri püspök Egerben.****) XVII. században, midőn szabadabb fejlődésre vergődhetett a haza, iskoláink is mindinkább szaporodának. így, hogy egyebeket ne említsek, csak a besztercebányai (1688), breznobányai *') Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében 201 lap. **) Toldy magyar irodalom története I. k. 133. 1. ***) Ugyanott II. k. 17. 1. Az egyházi rend érdeme M. orsz. történetében 378- I.
