Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában
SZÁNTÓ RICHÁRD Az idézetek alapján látható, hogy Landolf Sagax és a Képes Krónika dátumozási gyakorlata ezen a szöveghelyen egyezik, és Constantinus császár uralkodása esetében a dátumok is összeillenek a két szöveg párhuzamos részeiben. Ezt a hasonlóságot nem lehet a véletlennel vagy egy közös forrással magyarázni, amint a hasonló esetekben elkövethető módszertani hibákra Madzsar Imre felhívta a figyelmet.43 A véletlent azért lehet kizárni, mert a szövegegyezés nem csak egy-két szó esetében áll fenn, és mert Constantinus császár uralkodásához köthető tartalmi megfelelés is megállapítható. Közös forrásra sem lehet visszavezetni a két szöveg egyező részeit, mert Landolf Sagax művénél korábbi és a Képes Krónikával megegyező szövegű forrás nem ismert. Landolf Sagax az érintett szövegrészt Anastasius Bibliothecarius művéből, a TripertitábéA vette át, Anastasius azonban más dátumszerkesztést alkalmazott, és szóhasználata is eltért Landolf stílusától.44 43 Madzsar Imre: A II. Géza korabeli Névtelen. (Értekezések a történettudományok köréből 26.) Bp. 1926. 8., 4. jegyz. 44 Tripertita i. m. 222-230.; Landolf! Sagacis i. m. II. 149-157. 45 Uo. 13., 24. 46 Uo. 149-157. Landolf művének kronológiai rendszere és dátumszerkesztése következetes volt, műve 16. könyvéig az egyes részeket és az új uralkodók hatalomra kerülésének évét Róma alapításának évétől (anno ab urbe condita) számolta. A 17. könyv elején azonban új kronológia jelent meg, ugyanis Landolf ettől kezdve az új könyveket és trónra lépő uralkodókat az Ur születésének évétől számított évekkel (anno ab incarna tione Domini) vezette be.45 Ez utóbbi eljárás jelent meg a Képes Krónika 26. fejezetében, de a krónikaszerkesztő a szöveg más pontjain ettől eltérő darálást alkalmazott. Anastasius Bibliothecarius és Landolf Sagax párhuzamos mondatai között bár nagyfokú a hasonlóság, nem éri el a Landolf és a Képes Krónika szövege közötti egyezések mértékét. Ez alapján megállapítható, hogy nagy valószínűséggel Landolf Sagax munkája vagy annak kivonata volt a magyar krónikaszerkesztő forrása. Landolf művének a fentiekben elsőként idézett sora a 660. évvel jelezte Constantinus császár uralkodásának kezdetét, a császár trónra lépését. Az író ezzel a mondattal vezette be a császár uralkodásának részletesen elbeszélt eseményeit, az azt követő soraival pedig Constantinus fennhatóságának végét írta le. A császár történetét lezáró mondat szerint uralkodásának tizenhetedik évében meghalt, és tizenhét évig uralkodott. A következő mondatot bevezető dátum, a 678. év (sexcentesimo septuagesimo octavo) pedig Constantinus utódja, II. Justinianus hatalomra kerülésének évét rögzítette.46 A Landolf Sagax művét felhasználó magyar krónikás Constantinus császár uralkodásának tizenhét évét hozzáadta trónra lépésének dátumához (660), így megkapta a 677 évet. Ez a dátum került be a Képes Krónikába. a császár nevével 732
