Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ mert az erősíti a csontozatot”.61 Nem tartozott Imrédy köreibe, ráadásul a politikai konstelláció drámai változása miatt váratlan döntésre szánta el magát. A „legautentikusabb megfigyelő”, a politikai rendőrség vezetője, Sombor-Schweinitzer József aprólékosan felsorolta a november második felében történt nyilas rendbontásokat, zavargásokat, antiszemita atrocitásokat, és ebben a kontextusban emlékezett meg Rátz Kálmán képviselő november 30-i kilépéséről a kormánypártból, majd a hungaristákhoz való csatlakozásáról.62 61 Országgyűlési jegyzőkönyv mutató, 1938. június 9. 553. 62 Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József rendőrfőkapitány-helyettes feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932-1943. Bev., jegyz. Kovács Tamás. Bp. 2009. 69. 63 Fertheöy: Túllicitálok. 8 Órai Újság, 1938. december 2. 3. 64 „A Nemzeti Egység Pártján kívül még több párt is alakult, amely a jobboldaliságot tűzte ki elvül zászlajára s egymást túl akarták licitálni, úgy az antiszemitizmusban, mint később a gazdasági célkitűzések terén is. Magam részéről ebben a versenyben nem igen bírtam résztvenni. Láttam ugyanis, hogy elsősorban arról van szó, hogy bizonyos megszervezkedett klikkek, csoportok ki akarják maguknak sajátítani a jobboldaliságot, hogy a hazafiasság fellobogó tüzénél megsüthessék a maguk kis pecsenyéjét. Én viszont a jobboldali eszmét soha magamnak kihasználni nem akartam s így történhetett, hogy idők folyamán a nagy ragaszkodásban talán lemaradtam. Ezért és mert mégis csak konkurrenciát jelentettem, voltak, akik rám akarták sütni a baloldaliságot, vagy legalább a liberalizmust. És mert nem voltam hajlandó hazafiságom a zsidók szidalmazásával - vagy csakis azzal - bizonyítani, azt suttogták, hogy zsidóbarát vagyok.” - Fertheöy: Túllicitálok i. m. 3. 65 Vö. „Én, aki több száz cikkemben Németország mellett egyetlenegyszer sem írtam.” - KN 1935— 1939, XIII. 220. ülés, 1937. máj. 26. 694. Nagy-Britanniával, Franciaországgal és az USA-val kapcsolatban: „nekünk magyaroknak azon kell lennünk, hogy ezekkel az államokkal, amelyek a világ nyersanyagjainak és a világ tőkéjének túlnyomó részével rendelkeznek [...], ne jussunk ellenséges vagy barátságtalan viszonyba.” - KN 1935-1939, XIV. 224. ülés, 1937. jún. 3. 226. Az ellenzéki sajtó ezt a következőképpen kommentálta: „Rátz Kálmán, akit kedélyes, joviális, terebélyes egyénisége minden bizonnyal nem ama Cascák szerepére szánt, akiknek meg nem alkuvó soványságát a fanatizmus tüze fűti, most jónak látta, hogy belépjen a hungarista pártba, amely nyomban alvezérének tette meg. Mi nem vitatkozunk vele; ő tudja, hogy milyen eszközökkel szolgálja legjobban egyéni és kollektív céljait. A kormány sajtójának azonban nincs joga őt ezért támadni. Ha Rátz Kálmán a legszélsőbb szélsőség táborába került, ezért csak magára vessen ez a sajtó. A zsidóbérencség vádja, amelyet ez a sajtó minden ellenzéki megmozdulással szemben állandóan, mániákus kitartással hangoztat, minden jövőjét féltő politikust arra kényszerít, hogy egyre féktelenebb felszavakat hirdessen, nehogy lemaradjon a jobboldaliság versenyfutásában. Ma azt látjuk, hogy kormánypárt, ellenzék és a hivatalosan fémjelzett szélsőségek egymást próbálják szélsőjobboldaliságban túllicitálni és ebben a licitálásban a kormány sajtója jár legelöl.”63 Rátz Kálmán választókerülete szavazóihoz eljuttatott üzenetében megerősítette az előbbieket.64 Persze nem csupán a „zsidóbarátságról” volt szó. Rátz a parlamentben és a sajtóban nem pozícionálta magát német orientáltságúként.65 A németbarát szél709
