Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
SZVÁK GYULA is megállja helyét: a kommunistáknak pénzre és nyilvánosságra volt szükségük, az őrnagynak pedig írástudó emberekre, így könnyen egymásra találhattak. A Rátz-történetnek ez a legkidolgozottabb része, ugyanis ezekbe az asztaltársaságokba József Attila is bejáratos volt, aki valamikor 1932 végén, 1933 folyamán megismerkedett az őrnaggyal, s elég gyorsan bizalmába is fogadta. Az irodalomtörténészeknek ily módon Rátz igen hamar a látókörébe került, amikor előbukkant a költő A nemzeti szocializmus című kézirata, és nagy energiákat fordítottak a kontextus feltárására. Kiváltképp Lengyel András ásott az ügy mélyére.48 Itt talán ebből csupán annyi a fontos, hogy egy későbbi dedikáció tanúsága49 és Szántó Judit - a kritikusok által bizonyos fenntartásokkal kezelt - visszaemlékezései szerint József Attilának legalábbis nem derogált az egykori huszártiszt társasága. 48 Legújabban: Lengyel András: „A József Attila-filológia crux-a ”. A csodaszarvas darálásához. Forrás 53. (2021) 9. sz. 52-64. 49 Bíró-Balogh Tamás: József Attila és Rátz Kálmán kapcsolatának történetéhez. Egy újabban előkerült dedikációról. Forrás 54. (2022) 12. sz. 60. 50 Lázár Vilmos: Emlékek a hőskorból. Népszabadság, 1972. január 9. Melléklet 5. 51 Madzsar József orvos, természet- és társadalomtudós, főkönyvtáros, államtitkár, népbiztoshelyettes, szerkesztő, az 1930-as évek első felében az illegális kommunisták vezető alakja, emigrációban Sztálin agyonlövette. — Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Lényegesebb szereplők a költő további két közeli ismerőse, az újságíró és szerkesztő Danzinger (Agárdi) Ferenc és Lázár Vilmos, mindketten illegális kommunisták, eredeti foglalkozásuk szerint orvos és mezőgazdász, akik - nem teljeskörűen tisztázott, de alább részletezett okokból — Rátz bedolgozói, korabeli szóval „négerei” lettek. Mivel mindketten megérték a fasizmus alóli felszabadulást, később ezt nyilvánosan is megvallhatták. Az Afrika ébred és az Utópista szocialisták című műveket ezért az újabb adattárak és lexikonok már Agárdi Ferenc néven (és Rátz Kálmán „álnéven”) regisztrálják, de a Mongólia, a Távol-Kelet ütköző állama című könyvről is kiderült, hogy valójában Lázár Vilmos írta. Lázár maga még „jóval több, mint másfél száz” Rátz-cikket is Agárdinak tulajdonít. Agárdinak — Rátzcal ellentétben — mindehhez megvolt a tudása és a kompetenciája már egyetemista kora óta. Lázár szerint egykori barátja igazi polihisztorként például minden, Bécsben fellelhető katonai tárgyú lapot és könyvet átolvasott, és arról széles baráti körben beszámolt.50 Kérdés, hogy a két szerző miért állt Rátz szolgálatába. Lázár erre évtizedek távlatából így emlékezett vissza: „Madzsar,51 bizonyos konspirációs okokból, kapcsolatot tartott fenn a munkásmozgalomtól egész távol álló személyekkel is. Magas összeköttetésű, politikailag érvényesülni kívánó dzsentrik, gyors karrierre vágyó állami funkcionáriusok, közéleti babérokra aspiráló arisztokraták és kissé bonapartista hajlamú katonatisztek voltak ezek. Madzsar sajátos képességével, bizonyos fokig, pozitív irányban tudta hasznosítani ezeknek a fantasztáknak 706