Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - K. Lengyel Zsolt: Kényszerhaladás. A Bach-korszak magyarországi történetéhez és utóhatásaihoz
K. LENGYEL ZSOLT alakultak ki: cseh/szlovák, „beszél és ír szlávul”, német/magyar/„oláh”, német/ cseh/lengyel/szlovák/ruthén, német/cseh, német/cseh/lengyel.57 57 MNL OL D 55, 521. cs., 1850: 4970 (márc. 21.). 58 Német/lengyel/rutén/moldáv, német/cseh, német/cseh/lengyel/rutén mint „született rutén”, német/szláv „szlovák” nyelvjárásban: MNL OL D 55, 521. cs., 1850: 9192 (d. n.). 59 MNL OLD 46, 118-119. d. (1853-1854). 60 Müller von Reichenstein, Franz Freiherr. — Franz Adlgasser. Die Mitglieder der österreichischen Zentralparlamente 1838-1918. Konstituierender Reichstag 1848-1849. Reichsrat 1861-1918. Ein biographisches Lexikon I-II. Wien 2014. II. 822-823. A kelet-csehországi Leitomischl (Litomysl) vá rosból származó, Prágában jogot tanult August Grünner a nagyváradi helytartósági osztály fogalmazási karába kérte felvételét, Reichenstein ajánlásával. - MNL OL D 46, 118. d., 1853: 18204/6624 ad 18621/6790. További példa bizonyos Dr. Pozzi tollnok, aki alsó-ausztriai helytartósági gyakornoksága után (Uo. 18621/6790) Nagyváradon tett hivatali esküt. - Uo. 1853: 4299/889 in 1855: 1923. Gróf Zichy Hermann jelentése a kormányzósághoz. Nagyvárad, 1855. márc. 31. 61 MNL OL D 2, 1-2. d., III. A. 2. (1849-1851); D 55, 523. cs. (1849). A feldolgozott álláspályázatok és kapcsolódó ügyiratok száma: 103. 62 Josef Gariupot Laibachból: MNL OL D 55, 523. cs., 1849: ad 22707 (másolat). Franz Graf Gyulai jelentése Bachhoz. Triest, 1849. okt. 24. Az illető képesítési táblázata: uo. 1849: ad 3700. Triest, 1849. okt. 9. 63 MNL OL D 55, 523. cs., 1849: 3117. Bach leirata Geringerhez. Bécs, 1849. okt. 25. 64 MNL OL D 2, 1. d., III. A. 2., in 1849: 22487/310 (okt. 26.). Ludwig Paduan kérelme Bachhoz. [H. n.] 1849. nov. 14. (rubrum). 65 ÖStA AVA MI Präs. 4,237. d., 1851: 3483. Bach előterjesztése (fogalmazvány). Bécs, 1851. júl. 24.; MNL OL O 142 Abszolutizmus-kori bírósági levéltárak (1849-1861). K. k. Justizministerium, Akten Geringer báró polgári biztossága az álláspályázatokat nyelvi és területi szempontok szerint kezelte, amint példaszerűen kitetszik a pest-budai és a nagyváradi, illetve a kassai kerület személyzeti irataiból: az előbbi kettőben többségében magyarnyelvűség, az utóbbiban szláv alapú többnyelvűség állapítható meg.58 A véglegesített közigazgatási rendszer idejéből ellenpéldák is ismertek: osztrákok, illetve nem magyarok, akik a nagyváradi helytartósági osztályon, vagyis egy magyar közigazgatási területen szolgáltak.59 Köztük volt a Nagyszebenben született Franz Leonhard Müller Freiherr von Reichenstein helytartósági tanácsos, a bécsi belügyminisztérium 1854-ben Nagyváradra áthelyezett udvari tanácsosa.60 Az elemzett levéltári források közül számos darab tájékoztat olyan esetekről, amelyekben a szakmai szempont és a közölt nyelvismeretek messzemenő figyelembevételével dőlt el, hogy melyik térségben vetik be a pályázót.61 1849 októberében az Adriai-tenger északi részén fekvő Tengermellék koronaország helytartója Bach belügyminiszternek kifejezetten csak Magyarország egyik szláv kerületébe ajánlott egy magyarul nem tudó személyt.62 Bach kezdettől fogva e nyelvi alapú kiválasztásra utasította Geringert.63 Nem csak magyarországi nyelvi viszonyokhoz illő kérelem esetén a birodalom más helyszíneit is fontolóra vette.64 A politikai megbízhatóság, vagyis a császár iránti hűség a szakmai-nyelvi megítéléssel azonos jelentőséggel bírt a pályázatok elbírálása során. Ez az alkalmassági elem a „pártatlanság”65 tulajdonságát is magában foglalta. A toborzási 676
