Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok a Rákóczi-szabadságharc idején
TÖRÖK PÉTER amikor I. Lipót egyértelműen kijelentette, hogy a hét kiváltságolt települést minden tekintetben külön entitásként kezeli. Kálló várát a felbomlóban lévő magyar végvárrendszer fontos keleti láncszemének tekintették a korszakban, amely súlyos problémát okozhatott a mindenkori ellenségnek. Nem véletlen, hogy a hajdúvárosok — többek között — Kálló elfoglalásától tették függővé a kurucok oldalán történő hadba szállást. 1703. július végén Kálló Rákóczi kezére került, aki a várost katonai és hadellátási kérdésekben a hét hajdúvároshoz kapcsolta, míg a várra bontási parancsot adott ki. Kálló városa minden számára előírt elvárást teljesített, és egyértelművé tette, hogy nem csupán ideiglenesen szeretne a vele együtt már nyolcra gyarapodó hajdúvárosi közösség részévé válni. A hajdúvárosok jegyzőkönyve szinte minden oldalon megőrzött egy olyan számadást, amelyben Kálló neve szerepel. Emellett érdemes a katonaállítás terhétől is szót ejteni, amelyről a Károlyi család levéltárában található mustrakönyvek nyújtanak felvilágosítást. Ezek a kimutatások jól példázzák, hogy sok esetben Kálló erőn (lakosságszámon) felül vállalt szerepet a hadiszolgáltatások teljesítésében.35 35 MNL HBVL IV.502.a 1. k; MNL Országos Levéltára (a továbbiakban OL) P 396 Magánlevéltárak Károlyi család nemzetségi levéltára. Acta publica. 1. (Ser. III.) Acta Rakocziana. Mustrakönyvek (a továbbiakban: P 396 1.). A mustrakönyvek digitális adathordozón is elérhetők: Acta Rákócziana - A Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai. Szerk. Laczlavik György. Készítették: Avar Anton, Laczlavik György, Mészáros Kálmán. A mustrakönyveket feldolgozta: Mészáros Kálmán. Fotók: Czikkelyné Nagy Erika. DVD-ROM. Bp. 2011. (a továbbiakban: Acta Rákócziana) 36 MNL SZSZBVL IV.l.b Fasc. 4. Nr. 6. II. Rákóczi Ferenc levele Szabolcs vármegyének. Hidvég melletti tábor, 1704. szept. 24. 37 MNL OL G 16 A Rákóczi-szabadságharc levéltára, II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Munkácson maradt rész (a továbbiakban: G 16). I.2.d Katonai iratok Nr. 274. p. 2-3. II. Rákóczi Ferenc instrukciója Károlyi Sándornak. Eger, 1705. ápr. 26.; „Mivel peniglen Kálló várának bizonyos része Más utat járt be a fejedelmi rendelkezés által elbontásra ítéltetett Kálló várának ügye. Ezt és még több soron következő utasítást sem teljesített Szabolcs vármegye, ugyanis nem értette, miért tartja a kuruc hadvezetés ezt az erősséget annyira veszélyesnek, hogy a földig akarja romboltatni: „Jóllehet ennek előtte is intimaltuk az nemes vármegyének, hogy mivel Kálló vára eddig nagyobb kárára mintsem hasznára lévén az nemes országnak erősségét levonatta volna, mindazonáltal úgy látjuk, eddig is az nemes vármegye azon resolutionkat intimationk szerint effectusban nem vevén annak elhányatását suspendalta volna. Ujjobban azért és ultimatio serio intimallyuk az nemes vármegyének rendelvén azon erősségnek levonására s elhányatására elégedendő embereket kapákkal és egyébb kivántató eszközökkel azon legyen, hogy mentül hamarébb kiadott resolutionk effectualtassék s az szerint is a nemes országnak amiatt megtörténhető kára megelőztettessék.”36 Rákóczi azonban kitartóan követelte Szabolcs vármegyétől a vár széthordatását. Még 1705 májusában a vármegyének küldött levélben is azt követelte, hogy a rá rótt feladatot haladéktalanul hajtsa végre.37 648
